Virágba borultak Vindornyafok vérszilvafái

Az áprilisi időjárás még bolondozik egyet, de semmi nem állíthatja meg azt, aminek eljött az ideje – itt a tavasz.

Országszerte virágba borultak a fák, bújik a medvehagyma, sarjad a vetés, zöldülnek az erdők. S bár olykor még több évszak is lepereghet a nap során, a természetben töltött idő valódi orvosság testnek és léleknek.

A Balaton körül autózva nem csak a közismert kirándulóhelyek csábítanak varázslatos fotómotívumokkal, kevésbé frekventált utak mentén is szemet gyönyörködtető csodákra bukkanhatunk.

Aki a hétvégén túrabakancsba bújna, és felfedezne egy igazi kalandos vidéket, a Balaton legnyugatibb csücskét Keszthelynél elhagyva, Karmacs felé induljon. A cserszegtomaji szőlőhegyek lábánál található a Dunántúl legrégebbi betyárcsárdája, a Gyöngyösi csárda, melynek szomszédságában eltéveszthetetlen szomorúfűz áll. A dimbes-dombos vidéket egykoron betyárok is járták, akik közül ketten itt nyugszanak.

Karmacs után, a hullámzó szántóföldek és izgalmas lápvidék találkozásánál található két Vindornya előtaggal kezdődő falucska. A ma már idegenül csengő földrajzi nevet kétféleképp eredeztetik. Az egykori római, tárgyi leletekben gazdag vidéken található terület tán a latin “vinitor” szóból levezetve szőlőmunkások lakta települést jelöl. A másik magyarázat még kézenfekvőbb: eszerint a vindornya szó szláv eredeztetéssel a tőzeges, lápos területre utal, ahol egykoron jelentős méretű tó terült el. Ahol a Vindornya patak a Gyöngyös patakba ömlik, ott található az elsőként 1358-ban említett „Fok”, ahogy a népnyelv egykoron az ilyen torkolatokat nevezte.

A mai Vindornyafokra vezető bekötőút vérszilvafái kétségkívül a környék egyik legszebb fasora.

S ha úgy gondolnánk, a festői környezetben húzódó vérszilvafák a Japánban oly nagyra becsült és ünnepelt cseresznyevirágzást idézik fel bennünk, nem is estünk nagy túlzásba. Az előbb virágzó, majd sötétbíbor lombkoronát viselő vérszilva egy cseresznyeszilvaként is ismert díszfa. Ötszirmú, rózsaszínes árnyalatú virágai enyhén illatosak, így egy rövid séta egy virágzó vérszilva fasoron felér egy igazi tavaszi szín- és illatterápiával.

A következő falucskában, Vindornyaszőlősön, amely nevében egyesíti a vidék fent említett két legmarkánsabb sajátságát, érdemes betérni a táblával jelzett Vindornya-láp tanösvényre. A tőzeglápon átívelő pallóösvényen körbejárhatjuk a sajátságos vízi világot, amely a XIX. században még jelentős nyílt víztükörrel rendelkezett. A 40 éve felhagyott tőzegbányászat után a süppedős, tőzeges rétek helyén kezdődött meg a mai arculat kialakítása tavakkal, szigettel, tanösvénnyel, kilátóval, amely csodás kirándulóhely az ébredező tavaszban is.

A falu fölött húzódó Kovácsi-hegy talán a legkevésbé ismert a Balaton-felvidék tanú hegyei közül, ám semmiképp nem hiányozhat a természetkedvelők bakancslistájáról. A Csobánccal közel azonos magasságú, platós vulkanikus bazalthegy mesés sziklafolyosót rejt, amely Közép-Európában is egyedülálló természeti ritkaságnak számít. Ide a legegyszerűbben Vindornyaszőlőst elhagyva, a következő falucskából, Kisgörbőről juthatunk el, követve a sziklafolyosóhoz útba igazító táblákat.

A Kovácsi-hegyi tanösvény méltán elnyerte a Zala megye 7 csodája kitüntető címet, amit mindenképp érdemes egyszer végigámuldozni – akár a Digitális Vándor élmény-applikációt letöltve is.

A Vindornya-vidék kiváló célpont lehet a következő tavaszi kiránduláshoz – Sümegről és Keszthelyről is nagyjából 20-30 perc autóúttal számoljunk.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!