A mintegy  70 pincéből álló épületegyüttesből 58 présház 1983  óta országos műemlékvédelem alatt áll.

Villánykövesd az ott eredő, és onnan Villányra folyó patakról, a Kövesdről kapta nevét még 1352-ben. A Fekete-hegy lábánál fekvő község a török kiűzésekor hadszíntérré változott, semmilyen polgári életre nem volt alkalmas, s hosszú időre volt szükség, hogy újra élhető legyen. A birtok házasság révén a Montenuovo hercegi család kezébe került. A megtelepült németség fejlettebb mezőgazdasági kultúrával rendelkezett, így a szőlőművelés is magasabb szintre került az évek során.

HIRDETÉS

1 / 3

Villánykövesd képeslapra kívánkozó pincefaluja

FOTÓ: Ilona Gutmayer

FOTÓ: Ilona Gutmayer FOTÓ: Ilona Gutmayer FOTÓ: Ilona Gutmayer

Azonban a II. világháború után a német lakosságot kitelepítették, a kiváló szőlőtermesztési szakértelmet nehezen tudták pótolni. A környék szőlőkultúrájában sokat jelentett, hogy a településre számos szőlőhöz értő felvidéki család is települt.

3 / 3

Villánykövesd képeslapra kívánkozó pincefaluja

FOTÓ: Ilona Gutmayer

A község állandó lakossága nem haladja meg a 300 főt, akik szőlőműveléssel, borászattal, falusi vendéglátással és szőlőoltvány termesztéssel foglalkoznak, s féltve őrzik az ősök hagyományait, több épületet, épületegyüttest helyi rendelettel nyilvánítottak védetté. A híres, színesre festett pinceajtók mögött néhol máig folyik a családi borkészítés.

Kapcsolódó

10 pincesor hazánkban, ahol a boron kívül a táj is mámorító

Magyarországon komoly múltra tekint vissza a szőlészet-borászat, hazánk egyike a világ legrégebbi és leghíresebb bortermelő országainak.