Itthon
A Rozárium azonban nem csak az érzékszerveinket halmozza el mindenféle jóval, hanem ismereteinket is, hiszen a kertbe – már a kezdetektől – magyar nemesítésű rózsafajtákat telepítettek, s a Rózsakertben a történeti áttekintés mellett a fajták elrendezéséről, a magyar rózsanemesítés múltjáról is tájékoztatást kapunk.
A barokk stílusú, Rerrich Béla által tervezett Verseghy park 1930-ban épült meg. A Tisza-hídtól kezdődően, a folyóval párhuzamosan helyezkedett el, szabályos szerkesztésű mértani kert volt, illeszkedett a megyeháza hátsó homlokzatának tagozódásához és íves lezárást kapott. A területen már ekkor rozáriumot, azaz rózsakertet alakítottak ki.
A több hektáron elhelyezkedő park közkedvelt pihenőhelyévé vált, felejthetetlen élmény sétálni a gyönyörű rózsák között, a park közepén épült pergolák pedig tovább fokozzák a látványt. A csodás rózsaillat kedvező széljárás esetén az egész várost átjárta.
Később azonban a park egy része beépítésre került, mivel itt alakították ki a szolnoki Damjanich János Uszodát 1949-ben, így a rózsák és a pergola is eltűnt a szolnokiak életéből. A 2000. évi árvíz tovább rontotta a megmaradó terület állapotát is, ezért az rekonstrukcióra szorult.
A mintegy 80 éves vadgesztenye fasor és az allék alatt 1000 négyzetméter egynyári virágfelületet alakítottak ki.
2009-ben a terület újjászületett, az 1920-as évek parkját álmodták ide újra a tervezők és a város vezetői.
Ezzel Szolnok szívébe visszatértek a rózsák, újra látható a pergola, így 2010 óta a Verseghy park és a Rózsakert ismét régi fényében tündökölve, mintegy 300 fajta rózsával várja a szolnokiakat és a város vendégeit egyaránt.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!