A Strázsa-hegy a Duna-Ipoly Nemzeti Park peremén emelkedik.

A Kis-Strázsa-hegy 233 méter, a Nagy-Strázsa-hegy pedig mintegy 309 méter magasról tekint le a környékre. Az előbbin halad a Strázsa-hegyi tanösvény, amely érinti a Strázsa-hegyi-kilátó környékét.

HIRDETÉS

A kilátó épület eredetileg katonai célból épült 1951-ben, melyről jobban megfigyelhették a közelben zajló harcászati gyakorlatokat, éles lőgyakorlatokat és kiképzési mozgásokat.

A tanösvény bejárása során számos növény-, és állatfajjal is megismerkedhetünk, sőt, így tavasszal a leánykökörcsinek virágzását is megcsodálhatjuk.

A kökörcsin szó ótörök eredetű, az elfogadott magyarázat szerint a kök, azaz kék szóból ered. A leánykökörcsin tudományos fajnevét – grandis – feltűnően nagy virágai után kapta. Számos népi elnevezése – lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics – arra utal, hogy a magyar nép egyik régtől fogva jól ismert vadvirága.

Virágai kékeslila színűek, élénksárga porzókkal, kékeslila csészelevelekkel. A virágok borús időben gyakran bókolnak.

A növény minden része mérgező, de a népi gyógyászat egykor felhasználta: a virágából és leveléből készült teát asztmás görcsök és fejfájás csillapítására, valamint vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására is alkalmazták.

Egy 16. századi kódex tanúsága szerint juhok himlőjét gyógyították vele és festéket készítettek belőle.

Hazánkban a leánykökörcsin mellett további 4 kökörcsinfaj – a tátogó, a magyar, a fekete és a Zimmermann-kökörcsin – fordul elő. Mindegyik védett növény. A leánykökörcsin természetvédelmi értéke 10 000 Ft.