A Szerencsi vár a festői Zemplén-hegység lábánál fekszik, mesés történetével és látványával kápráztatja el látogatóit.

Egy olyan hely, ahol a történelem életre kel, és minden egyes köve mesélni tudna a múltról. Lássuk, milyen útvonalon kalauzol el minket ez a különleges hely a múlt századokon keresztül!

HIRDETÉS

A kezdet és a fejlődése

A 13. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokaként kezdődött a vár története. Ekkor még csak egy bencés apátság állt itt, amely később a térség fontos katonai erődítményévé fejlődött. A 16. században Németi Ferenc tokaji várnagy által végrehajtott megerősítések révén a vár fontos szerepet játszott a Habsburgokkal szembeni harcokban. A külső és belső várrészek, valamint a huszárok számára épült palánkfalak mind ezen időszakban jöttek létre.

Rákóczi Zsigmond idején, a 16. század végén kezdődött meg a vár aranykora, amikor jelentős építkezések során bővítették és díszítették a várat. Ezen időszak alatt a vár nemcsak katonai, hanem rezidencia szerepet is kapott, azonban Rákóczi Zsigmond halála után ez a szerep megszűnt.

fotó: Vaszkun Anita | Csodálatos Magyarország

A harmincéves háború során 1644-ben császári kézre került vár kemény ostrom után jutott vissza I. Rákóczi György fejedelem kezére. A város felőli ágyúzás miatt a nyugati fal felső része leomlott, megrongálódott a vár. A helyreállítás során lebontották a nyugati tornyot. Az épület összes kő ablak- és ajtókeretét kiszedték helyéről és fa ácstokos szerkezeteket raktak helyükre, illetve kissé eltolva és magasítva újabb ablakokat készítettek. A földszint addig síkfödémes szobáit beboltozták, az emeletekre csapos gerendafödém került. A falakat az udvar felőli és a déli oldalon mintegy 1,5 méterrel magasították – jobbára ide építve be a kiszedett reneszánsz keretköveket, kandallókat, kályhalábakat.

Hanyatlás és újjáépítés

A 18. században a vár már inkább gazdasági központként funkcionált, mintsem fényűző rezidencia, és a Rákóczi család Erdődy ágának kezében került. A nyugati és déli palotákból magtár lett, s néhány esztendő múlva ugyanerre a sorsra jutott az északi nagyterem és szomszédos szobák is. Lebontották az északi tornyot, csupán a keleti szárny három traktusában maradtak lakóhelyiségek.

A 19. századra a Szirmay család tulajdonába kerülve átalakításokon esett át, amelyek során több eredeti elemet eltávolítottak vagy átépítettek. A II. világháború pusztításai után szinte csak a külső falak maradtak meg, így az újjáépítés során a vár jelentős részét újra kellett formálni.

A vár újjászületése és mai szerepe

Az 1950–60-as években több intézmény működött a vár falai között, de az épület állapota egyre kritikusabbá vált. Ekkor született meg a vár megmentésének és méltó hasznosításának gondolata. Napjainkban a Szerencsi Rákóczi-vár a helyi kultúra központja, otthont adva a Művelődési Központnak és Könyvtárnak, valamint a Zempléni Múzeumnak, amely híres nemzetközi képeslapgyűjteményével büszkélkedhet.

A Szerencsi vár nem csupán egy történelmi emlékhely, hanem egy élő kulturális központ is, ahol a múlt és a jelen összefonódik. Egy látogatás itt nemcsak hogy betekintést nyújt Magyarország történelmi múltjába, de maradandó élményeket is kínál minden korosztálynak.

Nyitvatartás:
Egész évben keddtől vasárnapig 10-től 16 óráig.

Belépő ára:
Felnőtteknek: 600 Ft
Gyermekeknek, nyugdíjasoknak, katonáknak: 300 Ft

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás