Döbrönte Veszprém vármegyében, Pápától délkeletre, az Északi-Bakony előterében, a Bittva-patak völgyében fekszik.

A település a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozási zónájában alakult ki, ezért földrajzi helyzete már korán kedvezett egy birtokközpont és egy védhető magaslati erősség létrejöttének.

A vár a Bittva-patak fölé emelkedő, mintegy 300 méter magas, észak–déli irányú dombvonulat legjobban védhető északi pontjára épült, ahonnan jól belátható a környék.

Döbrönte története szorosan összefonódott a Himfi családdal. A várnak nevet adó birtok 1330-ban került vásárlás útján a Himfiek kezére, korábban a Csák nemzetség ugodi váruradalmához tartozott. Az 1353-as birtokosztály után Döbrönte végleg annak az ágnak a birtoka lett, amely később magáról a várról vette előnevét.

1 / 4

Szarvaskő vára Döbröntén, a Bakony peremének középkori emléke

FOTÓ: Barbi Ivánka-Tóth

FOTÓ: Barbi Ivánka-Tóth FOTÓ: Barbi Ivánka-Tóth FOTÓ: Barbi Ivánka-Tóth FOTÓ: Barbi Ivánka-Tóth

A vár alapítása

Szarvaskő várának építését Himfi Benedek kezdte meg 1367-ben, I. Lajos király engedélyével. A korabeli oklevelekben már ekkor Szarvaskő néven szerepel az erősség. Az építkezést a 1373 és 1374 körüli években a szomszédos birtokos Atyaiak is próbálták akadályozni, mert vitatták a terület tulajdonjogát.

A 15. században a vár története mozgalmasan alakult. A Himfi család különböző ágai között birtokviták zajlottak, majd 1464-ben Döbröntei Tamás püspök és rokonai felségsértés miatt elvesztették a birtokot. Mátyás király ugyan másnak adományozta a várat, de az új birtokos nem tudta ténylegesen megszerezni. A következő évtizedekben a várat többször elzálogosították, 1469-ben pedig Himfi Lőrinc kifosztotta, és értéktárgyakat, valamint okleveleket is elhurcolt belőle. Az 1490-es évek közepén tűzvész is pusztított az erősségben. 1499-ben Himfi Imre leánya, Orsolya házassága révén Essegvári Ferenc került a váruradalom élére, ettől kezdve Döbrönte sorsa Essegváréval is összekapcsolódott.

A 16. században a vár katonai szerepe is megerősödött. A török dunántúli előretörésével Döbrönte a végvári rendszer második vonalába került. 1546-ban 6 lovas és 10 gyalogos alkotta az őrséget, 1555-ben pedig még ép várként írták össze. Az Essegváriak kihalásáig, 1586-ig biztosan lakott volt. Felhagyása valószínűleg a tizenötéves háború idejére tehető, Győr és Pápa török kézre kerülése után. Egy 1616-os forrás már elhagyott várként említi, 1641-ben pedig romként szerepel.

Milyen volt Szarvaskő vára?

A döbröntei vár nem tartozott a nagy, több udvaros királyi vagy főúri erősségek közé. Éppen ezért különösen érdekes, mert jól megmutatja, hogyan nézett ki és hogyan fejlődött egy kisebb nemesi vár a Dunántúlon. A legkorábbi része a belső vár volt, amely a hegytető legvédettebb pontján épült fel. Itt állt a palotaépület, a kaputorony és további lakó- vagy védelmi célú épületek. A feltárások alapján ezek nem különálló, véletlenszerűen hozzáépített részek voltak, hanem egy átgondolt rendszer elemei.

A vár alaprajzát a hegygerinc formája erősen meghatározta. A hosszúkás, keskeny magaslat miatt az épületek egymáshoz igazodva, a terep adottságait kihasználva jöttek létre. A természetes lejtők önmagukban is védelmet jelentettek, de a könnyebben támadható oldalakat külön is meg kellett erősíteni. A későbbi korszakokban ezért a vár újabb védművekkel bővült.

A legjellegzetesebb késői elem a déli rondella. Ez a kerek védmű már annak az időszaknak az emléke, amikor a várakat a tűzfegyverek korához kellett igazítani. A középkori magas falak és tornyok önmagukban már nem adtak elegendő biztonságot, ezért vastagabb, alacsonyabb, jobban védhető erődítéseket is építettek.

3 / 4

Szarvaskő vára Döbröntén, a Bakony peremének középkori emléke

FOTÓ: Barbi Ivánka-Tóth

Mit lehet látni ma a várból?

A most látható romok közül a legfeltűnőbb a déli rondella és a belső vár falainak megmaradt része. Bár a vár nagy része már elpusztult, a fennmaradt faltestek és a terepviszonyok alapján jól érzékelhető az egykori elrendezés. A magasabban fekvő belső rész, a lejjebb kapcsolódó védelmi öv és a meredek lejtők együtt ma is sokat megmutatnak a vár eredeti szerkezetéből.

A helyszín egyik előnye, hogy nem építették újjá látványos, de történetileg bizonytalan formában. Nem rekonstruált vár fogadja a látogatót, hanem valódi rom, amely megőrizte középkori jellegét. A 20. század végén régészeti feltárások is zajlottak a várban, ezek segítettek jobban megérteni az alaprajzát és az egykori épületek helyét. A későbbi állagmegóvó munkák hozzájárultak ahhoz, hogy a rom fennmaradt részei ma is látogathatók legyenek.

Megközelítés

Szarvaskő vára közvetlenül Döbrönte fölött emelkedik, ezért a rom rövid sétával elérhető. Ez nagy előnye a helynek, hiszen nem kell hosszabb túrára készülni ahhoz, hogy feljusson hozzá a látogató. Emiatt családos kirándulásba vagy egy Pápa környéki kiruccanásba is könnyen beilleszthető. A várrom és a település kapcsolata ma is közvetlenül érzékelhető, hiszen a vár szervesen hozzátartozik Döbrönte képéhez.

Autóval Döbrönte Pápától mintegy 12 kilométerre közelíthető meg, parkolni a Fő utcán, a temető közelében érdemes. Tömegközlekedéssel a Pápáról induló autóbuszokkal lehet érkezni, leszállni a „Döbrönte, autóbusz-váróterem” megállónál kell. A várhoz vezető ösvény a buszmegállótól a polgármesteri hivatal felé indulva, majd a játszótérnél jobbra fordulva érhető el. Innen a séta nagyjából 350 méter. A temető felől érkezőknek is ez a legkézenfekvőbb útvonal.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek