Sellyei Arborétum: kastélypark az Ormánságban, ahol a tavasz lila szőnyeggel érkezik

Itthon

2026. február 25. Halász Gabi Györkő Zsombor

Megosztás:

Sellyén van egy park, amelyik nemcsak szép, hanem története és növényvilága miatt is különleges. A Sellyei Arborétum – helyi nevén Sellyei Kastélypark – egyszerre műemléki környezetű kastélypark, természetvédelmi terület és fajgazdag arborétum.

Az évszakok látványosan átformálják, de a tél végének van egy rövid, nagyon karakteres időszaka: amikor a vérbükkök tövében tömegesen nyíló illír sáfrányok lila virágszőnyege jelzi, hogy tényleg megérkezett a tavasz előszobája.

A park Sellye központjában, Baranya vármegye délnyugati részén fekszik, nagyjából 7 hektáros területen. Közparkként működik, szabadon látogatható, és közvetlenül kapcsolódik a Draskovich-kastélyhoz. A kastélypark egyik része egészen a Köztársaság térig nyúlik – ezt a helyiek „Kisparknak” nevezik. A terület elég változatos ahhoz, hogy ne csak átsétáljon rajta az ember, hanem felfedezze a részleteket is.

A Batthyányaktól a Draskovichokig

A kastély Sellyén a 18. század közepén épült, gróf Batthyány Lajos emeltette. A birtok később – Draskovich Károly és Batthyány–Strattmann Erzsébet házasságával – nászajándékként került Draskovich-tulajdonba. Az épületegyüttes több korszak nyomát őrzi: a két északi főkapu közötti rész a 16. századból származik, míg a keleti, nyugati és déli szárnyak 1745–1750 között épültek. A kastély körüli park kialakítása a 18. század második felében indult meg Draskovich Iván idején, a barokk stílusú Draskovich-kastély pedig ma műemléki védelem alatt áll.

1 / 11

Sellyei Arborétum: kastélypark az Ormánságban, ahol a tavasz lila szőnyeggel érkezik

FOTÓ: Györkő Zsombor

Mértani díszkert és tájképi parkhangulat

A Sellyei Arborétum egyik különlegessége, hogy több kerttörténeti réteg egyszerre van jelen benne. A kastély déli oldala előtt mértani szerkesztésű díszkert-rész alakult ki (a helyi leírásokban „pleasure ground”, illetve franciapark jellegű területként említve): itt a szimmetria, a szabályos rend és a tengelyes kialakítás adja a karaktert. Ettől eltér a park többi része, amely már tájképi hatásra épül: angolpark stílusú, ligetesebb, kanyargóbb sétányokkal és változó térélménnyel.

A történeti részletek közül filagória is látható, és két szökőkút is kapcsolódik a kastélypark múltjához, ezek közül az egyik ma is működik. Összességében olyan helyszínről van szó, ahol a rendezettebb kertélmény és a természetesebb parkhangulat jól megfér egymás mellett.

Arborétumi gazdagság és védett ritkaságok

A Sellyei Arborétumot botanikai értékei miatt 1965-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A nyilvántartások szerint mintegy 355 fa- és cserjefajta fordul elő (240 lombhullató és 115 örökzöld), ami egy városi park léptékéhez képest kifejezetten gazdag állományt jelent. A kastélyparkban összesen 20 védett növényfaj él, ezek közül kettő fokozottan védett; a legmagasabb eszmei értékkel a királypáfrány szerepel.

A gyűjteményben több ritkább díszfa és különleges lombszínű változat is megtalálható. A látványosabb egyedek közé tartozik többek között az aranytuja, az ezüstfenyő, a páfrányfenyő, a tarka levelű japánakác, a rózsás szegélyű vérbükk, a vértölgy, az andalúziai jegenyefenyő és a tiszafaváltozatok. A növényanyag eredete is sokat mond: a Kaukázustól Kelet-Ázsián át Észak-Amerikáig több térség fajai kerültek ide, így a séta közben valójában egy világnyi gyűjtemény áll össze.

5 / 11

Sellyei Arborétum: kastélypark az Ormánságban, ahol a tavasz lila szőnyeggel érkezik

FOTÓ: Györkő Zsombor

Illír sáfrány a vérbükkök alatt

A park kora tavaszi jelensége az illír sáfrányok tömeges virágzása. Az illír sáfrány (Crocus tommasinianus) gumós évelő növény; 5–15 cm-es virágai már a tél végén előbújnak, akkor is, amikor a fák még alig mozdulnak. Karcsú, elegáns kelyheivel a talajszintről emelkedik ki, és tömeges nyíláskor egészen különleges hatást kelt. A színe változatos: a fehértől a halvány lilán át a mély ibolyáig sok árnyalat előfordul, gyakran világosabb belső résszel és teltebb tónusú külső lepellel. Napos időben a virágok jobban kitárulnak, hűvösebb, borult napokon zártabbak maradnak, emiatt a lila szőnyeg képe a fényviszonyokkal együtt is változik.

Az azonosítást a levelek is segítik: keskenyek, fűszerűek, és jellegzetes, fehéres hosszanti csík fut végig a középvonal mentén. A faj a lombfakadás előtti hetek fényét használja ki, ezért érzi magát kifejezetten jól félárnyékos, ligetes foltokban, nagy fák tövében. A sellyei kastélyparkban a vérbükkök környezete kedvező mikroklímát ad: a talaj tavasszal tovább marad üdébb, a szél kevésbé szárít, így a krókuszok nagyobb felületen is összefüggő állományt alkothatnak.

A park délnyugati részén, három idős vérbükk alatt a populációt kb. 282 000 tőre becsülik (a nem virágzó fiatal egyedekkel együtt), a virágzó tövek száma kb. 102 000. A faj védett, eszmei értéke 50 000 Ft, ezért fontos a kíméletes jelenlét: a virágokat nem szabad szedni, és érdemes elkerülni a tövek közé lépést.

10 / 11

Sellyei Arborétum: kastélypark az Ormánságban, ahol a tavasz lila szőnyeggel érkezik

FOTÓ: Györkő Zsombor

Korai vadvirágok

A sáfrányok mellett több, a tavasz elejéhez kötődő faj is feltűnik a parkban. A téltemető sárga virágaival már február végén színt visz a talajszintre, a szártalan kankalin halványsárga virágai pedig a nedvesebb, félárnyékos részeken jelenhetnek meg. A hóvirág is megtalálható a kastélyparkban; védett növény, ezért a legjobb emlék belőle egy fotó.

A parkhoz sokszínű madárvilág kapcsolódik (cinegék, rigófélék, harkályok), emellett mókusok, pelék, sünök is előfordulnak. A területhez több hüllő- és kétéltűfaj jelenlétét is társítják, ami jól mutatja, hogy a kastélypark nemcsak díszlet, hanem élő, működő élőhely.

Hasznos tudnivalók:

A park közparkként működik, szabadon látogatható.
Nyitvatartás (sellye.hu szerint):
• április 1. – szeptember 30.: 06:30–20:00
• október 1. – március 31.: 06:30–18:30

Kapcsolódó