Sárospataki Rákóczi-vár, a Bodrog partján álló nemzeti örökségünk

Itthon

2022. május 17. Halász Gabi Györkő Zsombor‎

Megosztás:

Hazánk egyik legjobb állapotban megmaradt késő reneszánsz épületegyüttese napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának ad otthont.

A Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén fekvő település már az őskorban is lakott volt. Alaptolma, Ketel vezér fia 904-ben vette hatalmába. A középkorban fontos kereskedelmi szerepet töltött be.

A várat Perényi Péter kezdte építtetni 1534-ben, aki a mohácsi csata után tett szert a területre. A várkastély magva, és egyben legrégebbi része a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony.

2 / 14

Sárospataki Rákóczi-vár, a Bodrog partján álló nemzeti örökségünk

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A Perényiek kihalása után a vár gyakran cserélt gazdát, egészen 1616-ig, mikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén fejedelmi birtoknak minősítették. Az 1640-es években jelentősen kibővítették a várat, ekkor építették hozzá a híres Lorántffy szárnyat és loggiát.

4 / 14

Sárospataki Rákóczi-vár, a Bodrog partján álló nemzeti örökségünk

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

Az épületegyüttes a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központjaként funkcionált. Itt tartották az 1708-as országgyűlést is. Később a Trautsohn, majd Bretzenheim hercegek tulajdonába került, ebben az időszakban lassanként barokk, romantikus és eklektikus stíluselemekkel gazdagodott.

6 / 14

Sárospataki Rákóczi-vár, a Bodrog partján álló nemzeti örökségünk

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A második világháború után az állam birtokába került. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításainak helyszíne.

10 / 14

Sárospataki Rákóczi-vár, a Bodrog partján álló nemzeti örökségünk

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A várkastélyt árok választja el a várkerttől, a külső várfalra is ki lehet menni, ahonnan fantasztikus a kilátás a Bodrog partjára és a várépületre.

13 / 14

Sárospataki Rákóczi-vár, a Bodrog partján álló nemzeti örökségünk

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

Kapcsolódó