A sárospataki Plébánia templom tizenöt évvel ezelőtt kapta meg a Bazilika Minor rangot.

Az épület története hosszú időkre nyúlik vissza, egészen az Árpád-házi királyokig. A település első templomát egy 7 méter átmérőjű rotundát I. Endre király építtette, ott keresztelték meg az 1207-ben Patakon született királylányt Erzsébetet, aki fiatalon, mindössze 24 évesen hunyt el, s halála után mindössze 4 évvel szentté avattak. Őt ma a keresztény világ Árpád-házi Szent Erzsébetként tiszteli.

A rotundától északra, a 14. században építettek egy román stílusú templomot, majd ennek a helyén a 1492-re készült el a mai három hajós gótikus templom.

Története szorosan összefügg a vár történetével, mert a vár gazdái a templom kegyurai is voltak, és szinte mindegyik alakított, bővített, módosított rajta valamit, hol a katolikusoké, hol a reformátusoké volt, aszerint, hogy éppen ki birtokolta a várost.

fotó: Tarhos Ferenc | Csodálatos Magyarország

Nagy változás történt a templomban a Wesselényi-féle összeesküvés bukása után: a császári csapatok feldúlták a templomot, északi és déli falán átjárót nyitottak, s itt ellenőrizték a város és a külső vár közötti forgalmat.

A 18. század sem kímélte a templomot: az 1737-es tűzvész során a templom leégett, boltozata beszakadt, bútorzata elpusztult. Mintegy 50 évig állt romosan, mígnem a század 80-as éveiben hozzáláttak a felújításhoz, azonban a beszakadt gótikus boltozatot már nem eredeti formájában állították helyre, hanem egy barokk dongaboltozatot építettek fel, ami mintegy 4-5 méterrel alacsonyabb az eredetinél. Ekkor kapott barokk berendezést is a templom.