FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
Itthon
Sárospatak, a történelemmel átszőtt Bodrog-parti város
A Bodrog két partján fekvő ősrégi város már a történelem előtti időkben is lakott hely volt.
A Tokaj-Hegyalja és az Alföld találkozásánál fekvő települést az idők során több jelzővel is illették: hívták iskola városnak, a magyar Cambridge-nek, illetve a Bodrog-parti Athénnak is. S hogy mivel érdemelte ki a város ezeket a neveket? Utazzunk hát egy picit vissza az időben.
A várost Anonymus említette elsőként, azt írva, a területet Árpád vezér adományozta Ketel vitéznek. Az Árpád-házi királyok szívesen tartózkodtak Sárospatakon, ami királyi erdőbirtok központja volt. Az ispánság területére telepedett bodrogolaszi hospesek (vallon és itáliai vendégnépek) 1201-ben kiváltságot kaptak. Mára elfogadott az a nézet, amely szerint itt született 1207-ben II. Endre király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet.
A Sárospataki Bazilika Sárospatak első temploma, az Árpád-házi királyok idejéből való. Az első templom alapjai ma a bazilika alatt láthatóak. A napjainkban itt álló gótikus stílusban épített háromhajós templom 1492-ben került átadásra.
A 13. században, a tatárjárás után épült a település középkori vára Sárospatak és Sátoraljaújhely között, a Várhegyen. Az oklevelek gyakran említették, az Anjouk alatt királyi, majd királynői tulajdon volt. A 16. század második felében pusztult el. A ma ismert, Perényi Péter által 1534–1537 között építtetett Rákóczi-vár elnevezése arra utal, hogy a Rákóczi-család idejében élte fénykorát a várkastély jellegű vár.
De a vár nem csak építészeti szempontból figyelemre méltó, hiszen a magyar történelem jeles személyiségei éltek valaha e falak között. Mint ahogy református kollégiumának, az ősi oskolának is máig hat a szelleme.
A világhíres református kollégium mintegy 500 éve folyamatosan, ma is működik, és diákjai ugyanazokat a lépcsőket koptatják a patinás épületekben, mint Kossuth vagy Móricz. A kollégium könyvtára, a Nagykönyvtár pedig számos egyedi és pótolhatatlan írásos emlék otthona.
Sárospatak egyik legimpozánsabb műemlék épülete az 1771-1781. között barokk stílusban épült református templom.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A tavaszt köszöntik a virágzó hunyorok a Julianus-kilátó környékén
A Hegyes-tetőn magasodó Julianus-kilátó nemcsak megjelenésében különleges, hanem a róla elénk táruló panorámája miatt is.
Itthon
