FOTÓ: Link János
FOTÓ: Link János
FOTÓ: Link János
FOTÓ: Link János
FOTÓ: Link János
Itthon
Bodrogkeresztúr a Tokaj-Hegyalja mesés települése
Bodrogkeresztúr a Zempléni hegységnek az Alföldre leereszkedő déli részén terül el.
A községtől mintegy hét kilométerre, délkeleti irányban emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet fekszik a Bodrog és a Tisza közötti mocsaras síkságon.
A terület már az ókorban is lakott volt, a településtől nyugatra lévő Dereszla-domb keleti lejtőjén 1918-ban bukkantak a „Dereszla kincse” néven ismertté vált, arany ékszerekből álló leletanyagra, mely a Kr.e. 1200-as évekből származik.
Arról, hogy a község honnan kapta a nevét, sokféle vélemény alakult ki. Származtatják a Szent János nevét viselő keresztes lovagoktól, akiket kereszturaknak neveztek. Más vélemények szerint a név onnan ered, hogy a település egykor apátsági birtok volt és egyházát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Megint más elképzelések abból indulnak ki, hogy a község a 14. század közepén az Aba nemzetség leszármazottainak, a Keresztúri családnak volt a törzsbirtoka. De a legegyszerűbbnek ható megfejtés sem elvetendő, miszerint az eredeti név Bodrogkeresztút volt.
Bodrogkeresztúrról az első hiteles oklevél 1239-ből ered. Ebben említést történik egy várról, melyet valószínűleg a Tiszán átkelő tatárok 1241-ben teljesen elpusztítottak.
A 16. században mezőváros volt, nyomdával, saját törvénykönyvvel, pallosjoggal. A megélhetés alapja a szőlő- és borkultúra, illetve a borkereskedelem volt – így sok zsidó és görög kereskedő telepedett itt le. A falu feletti dombtetőn áll a görög borkereskedők által 1762-ben (vagy 1782-ben), eredetileg késő barokk stílusban építtetett, Szent György nagyvértanú tiszteletére szentelt görög katolikus templom. Igaz, 1856 körül leégett, és csak 1927-ben építették újjá, jelentősen megváltoztatott formában.
A közelben lévő, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templom 13. századi eredetű; a gótikus templom hajója jelenlegi alakját 1481-ben nyerte el.
A Máriássy-kúria 1870-ben épült késő barokk stílusban, az eredeti tulajdonos Tokaj-Hegyalja egyik módos famíliája volt. A főutcán áll a település legrégebbi nem egyházi épülete, a 17. századi eredetű, kora barokk stílusú urasági lakóház, az úgynevezett Rákóczi-ház. Mellette magasodik a copfstílusú református templom, amely 1790-ben épült. Figyelmet érdemel – a templomtól kicsit távolabb – az 1802-ben épült jellegzetes mezővárosi módos polgári vagy kisnemesi lakóház.
Bodrogkeresztúr természetes faluhatára a Bodrog. A Tokaji-hegy alatt kanyargó folyó a községtől 3 km-re találkozik a Tiszával. A két folyó közti morotvás árterület, a Bodrogzug önálló tájvédelmi körzet. A morotvák, a nagy kiterjedésű láp és mocsárrétek, bokorfüzesek és a folyókat kísérő galériaerdők jellemzik a tájat. Gazdag a madár- és a növényvilága.
Könnyen megközelíthető a Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely vasútvonalon valamint a 37-es és a 38-as főutakon, melyek a falu határában találkoznak.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Erdőbénye, Tokaj-Hegyalja szívének hangulatos települése
A Zempléni-hegység déli részén, a Bénye-patak völgyében fekszik a Tokaj-Hegyalja egyik legrégebbi települése, a2 1200 lakosú Erdőbénye.
Itthon
