A Bakony rengetegében nemcsak ismert túracélpontok és kilátók rejtőznek, hanem olyan kevésbé ismert természeti különlegességek is, amelyek első pillantásra talán szerényebbnek tűnnek, mégis maradandó élményt adnak.

Fenyőfő közelében, a hegység északi peremvidékén található a Hódos-éri Likas-kő és a Pápalátó-kő, két eltérő karakterű, mégis szépen összekapcsolódó látnivaló. Az egyik a kőzet belső világába enged bepillantást, a másik a táj távlatát mutatja meg: együtt a Bakony földtani és tájképi gazdagságának különösen izgalmas arcát képviselik.

A Bakony északi peremének különleges világa

A két helyszín a Bakony északi szegélyén, Fenyőfő térségében fekszik, azon a vidéken, ahol a zárt, erdős hegységi táj fokozatosan oldódik a Bakonyalja, majd a Kisalföld nyitottabb vidékei felé. Ez a peremhelyzet különösen változatossá teszi a környéket: a dombhátak, völgyek, erdőfoltok és mészkibúvások mozaikos felszínt hoznak létre, miközben a táj átmenetet képez a hegyvidék és az alföldiesebb térségek között. Nem véletlen, hogy ezen a részen egyszerre találni rejtett sziklaformákat, különleges erdőket és messzire nyíló kilátópontokat.

Ehhez a tájhoz tartozik a Hódos-ér is, amely a Bakony legmagasabb pontjához közeli Kék-hegy keleti lábánál, Ménesjáráspusztánál ered. Innen más csermelyekkel kiegészülve kelet felé halad, majd Porva határában észak felé fordul, és kialakítja a hegység egyik leghangulatosabb völgyszorosát. A patak menti táj nyugodt, szelíd karakterét a lassú sodrás, a rétek, a kidőlt fák és az összetorlódott ágak látványa határozza meg. A név sem véletlen: a környéken valóban megjelentek a hódok, jelenlétük nyomai számos fatörzsön megfigyelhetők.

1 / 7

Rejtett bakonyi csodák – a Hódos-éri Likas-kő és a Pápalátó-kő világa

FOTÓ: Renáta Tóth

FOTÓ: Renáta Tóth FOTÓ: Renáta Tóth FOTÓ: Renáta Tóth FOTÓ: Renáta Tóth FOTÓ: Renáta Tóth FOTÓ: Renáta Tóth FOTÓ: Renáta Tóth

A Hódos-éri Likas-kő földtani különlegessége

A Hódos-éri Likas-kő a vidék egyik legérdekesebb földtani látványossága. Nem egyszerű sziklatömb az erdőben, hanem karsztosodott mészkőalakzat, amelyet természetes üregek és átjárók szelnek át. Tömbje erődszerűen emelkedik ki a hegyoldalból, felszíne repedésekkel, hasadékokkal és szabálytalan oldásformákkal tagolt, belsejében pedig kisebb járatok, szűkebb nyílások és átvezető üregek húzódnak. A szikla egyszerre hat természetes szoborként és rejtett barlangként, ezért már külső megjelenésében is különleges.

Karsztos formák és átjárható üregek

Kialakulása a mészkő és a víz évezredeken át tartó együttműködésének eredménye. A csapadék és a beszivárgó víz a kőzet repedéseiben lassan oldani kezdte a mészkövet, majd fokozatosan kisebb-nagyobb üregeket, mellékágakat és szabálytalan járatokat alakított ki benne. A Likas-kő különlegessége nem a méretében rejlik, hanem abban, hogy kis területen is rendkívül szemléletesen mutatja meg a karsztos formakincs működését. A boltívszerű sziklapillérek között nyíló sötét üregek egy közös, hosszú járatban egyesülnek, amely a szikla belsején át a túloldalra vezet. Az alig gyermekméretű, felnőttektől helyenként térden kúszást is igénylő üreg a körülbelül 15 méter széles sziklatömbön vezet keresztül, miközben a mindkét oldalon nyíló mellékágakkal együtt összesen mintegy 36 méter hosszú járatrendszert alkot. Ettől a hely egyszerre válik földtani különlegességgé és kalandos, felfedezésre csábító erdei látványossággá.

7 / 7

Rejtett bakonyi csodák – a Hódos-éri Likas-kő és a Pápalátó-kő világa

FOTÓ: Renáta Tóth

A Pápalátó-kő mint természetes kilátópont

A Pápalátó-kő egészen más arcát mutatja ennek a tájnak. Itt nem a belső üregek, hanem a nyitottság, a kilátás és a peremhelyzet adja a fő élményt. A természetes sziklakiszögellés a Bakony északi oldalának egyik szép panorámapontja, ahonnan tiszta időben messzire el lehet látni a Bakonyalja és a Kisalföld irányába. A név is ezt a távlati élményt őrzi: a hagyomány szerint kedvező látási viszonyok mellett egészen Pápa környékéig ellátni innen.

Geológiai értelemben a Pápalátó-kő a környezetéből kipreparálódott mészkőforma. A keményebb kőzet ellenállóbbnak bizonyult a lepusztulási folyamatokkal szemben, mint környezete, ezért a táj fejlődése során fokozatosan kiemelkedett a környező felszínből. A peremvidék egykori vízmozgásai, a lejtők eróziója és a kőzetek eltérő ellenállása együtt alakították ki azt a formát, amely ma természetes kilátópontként magasodik az erdő fölé. A hely szépsége éppen egyszerűségében rejlik: nem mesterségesen kialakított látványosság, hanem a tájfejlődés jól olvasható, természetes lenyomata.

Két eltérő élmény, egyetlen bakonyi kirándulás

A Hódos-éri Likas-kő és a Pápalátó-kő így nemcsak egymás közelében fekvő kirándulóhelyek, hanem egymást értelmező természeti pontok is. Az egyik a kőzet belsejében rejlő formákat, a repedések, oldásformák és járatok világát mutatja meg, a másik a táj szerkezetét, a hegység peremének vonalát és a távoli horizontokat tárja fel. Két különböző nézőpont ugyanarról a vidékről, és éppen ettől válik különösen izgalmassá felkeresni őket.

Turisztikai szempontból is vonzó ez a páros. A Likas-kő felfedezős, kíváncsiságot ébresztő célpont, a Pápalátó-kő pedig inkább elidőzésre, szemlélődésre hív. Együtt olyan kirándulóhelyeket jelentenek, ahol nemcsak a természet szépsége, hanem a táj mögött rejlő földtani történet is közelebb kerül az emberhez.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek