Pécs-kő – Salgótarján bazaltcsúcsa, amely hegymászóélményt is kínál

Itthon

2025. október 2. Halász Gabi Fülöpné Kuris Dóra

Megosztás:

Salgótarján keleti szélén magasodik a Pécs-kő, amely 542 méteres magasságával a Karancs–Medves vidék egyik legkülönlegesebb bazaltcsúcsa.

A Novohrad–Nógrád Geopark részét képező szikla rövid, de izgalmas túrával érhető el, ahol a természet, a földtani érdekességek és a városra nyíló panoráma egyszerre tárul a látogató elé.

A Pécs-kő környéke már az őskorban is lakott volt: az 1960-as években végzett ásatások során a péceli kultúrához (rézkor) és a bronzkorhoz tartozó leletek kerültek elő. A helyi hagyomány szerint a csúcson egykor vár állt, amelyet rablóvárként emlegettek, bár ennek nincs írásos említése. A 20. század végi kutatások során azonban habarcsos falmaradványokat, sziklába vésett falhelyeket és lépcsőket azonosítottak, ami megerősíti, hogy a sziklatetőn valóban állhatott egy kisebb erősség.

A Pécs-kő kialakulása

A Pécs-kő a földtörténeti pliocén korban, mintegy 2–3 millió éve jött létre, amikor a Nógrád–Gömör vulkáni területet aktív vulkáni működés formálta. A hegy keletkezése két nagy szakaszban zajlott le, amelyek mindegyike jól megfigyelhető nyomokat hagyott maga után.

1 / 11

Pécs-kő – Salgótarján bazaltcsúcsa, amely hegymászóélményt is kínál

FOTÓ: Fülöpné Kuris Dóra

Az első szakasz során hatalmas erejű kitörések robbantak a felszínre. Ekkor még nem lávafolyás, hanem törmelékek özöne építette fel a kúp fő tömegét. A törmelékkúp különféle méretű bazaltbombákból, lávafoszlányokból, salakos tufából és agglomerátumokból épült fel. A ma is markánsan kiemelkedő csúcs ennek az időszaknak a lenyomata. A kitörések közben keletkezett vulkáni bombák közül némelyik gömbölyű, mások szabálytalan, tömbszerű alakot vettek fel, ahogy a levegőben megszilárdultak és a felszínre zuhantak.

A második szakaszban a vulkáni tevékenység új erőre kapott: hasadékok mentén a láva utat tört magának, és bazaltos lávafolyások hatoltak a kúp belsejébe. Az egyik ilyen hasadékkitöltés a mai csúcsnál is magasabbra emelkedett. Sajátos, megnyúlt alakja miatt a helyiek „Hurka-Pécskőnek” nevezték el. Bár ennek jelentős része a későbbi bányászat során elpusztult, egykor a Pécs-kő meghatározó része volt.

Érdekesség – a Kis-Pécskő

A főcsúcs közelében található a Kis-Pécskő is, amely a nagy vulkáni kúp mellékkúpjaként, oldalkráterként jött létre. Bár nem jelzett turistacélpont, földtani szempontból különösen tanulságos: itt nem tártak fel bazaltáttörést, ami jól mutatja, hogy a láva a Pécs-kő magmakamrájából érkezett. Ez a kiegészítő képződmény még különlegesebbé teszi a környék geológiai világát.

A bányászat öröksége

A 19–20. században a Pécs-kő oldalában öt nagyobb bánya is működött. Innen „utcakőnek” való bazaltot termeltek ki, amelyet útburkolatokhoz és vasúti ágyazathoz használtak. A kitermelést egykor drótkötélpálya is segítette, és oszlopos bazaltot is bányásztak. A bányászat idején vájták ki a ma is használható sziklalépcsőt, amely rövid, de hazai viszonylatban ritka hegymászóélményt kínál.

8 / 11

Pécs-kő – Salgótarján bazaltcsúcsa, amely hegymászóélményt is kínál

FOTÓ: Fülöpné Kuris Dóra

Ritka növényvilág

A bazaltsziklákon különleges növénytársulások alakultak ki. A hasadékokban az északi fodorka és a szálkás pajzsika páfrányai élnek, tavasszal bogláros szellőrózsa borítja a lejtőket. Védett fajok is előfordulnak, például a pannon madárbirs, a Waldstein-pimpó és a kisvirágú pimpó. A sziklákon sárga kövirózsa és tarka nőszirom virágzik, a tölgyesekben pedig ritka mogyorós hólyagfa található. A Kis-Pécskő bazalttufáján tavasszal sziklai ternye sárga szőnyege díszíti a kőzetfelszínt.

Feljutás és kilátás

A Pécs-kő a városközpontból induló sárga jelzésen közelíthető meg, a csúcsra pedig a sárga háromszög vezet. A Hurka-Pécskő a piros háromszög jelzésen keresztül érhető el rövid kitérővel. A csúcs közelében a Novohrad–Nógrád Geopark információs táblái segítenek a földtani ismeretek bővítésében.

A sziklába vájt, meredek és olykor csúszós lépcsősor hegymászó kötélből készült korláttal biztosított, így igazi kalandot jelent. Bár tériszonyosoknak nem ajánlott, aki megmássza, annak felejthetetlen látványban lesz része: feltárul Salgótarján völgymedencéje, a Karancs és a Medves kúpjai, sőt tiszta időben a Mátra és a Bükk vonulatai is láthatók.

Kapcsolódó