Őszi kosztümben a Zrínyi vár mögötti szigetvári csónakázó-tó

Itthon

2020. december 2. Halász Gabi Györkő Zsombor‎

Megosztás:

Az 1566-os ostroma miatt a Szigetvári vár az egyik leghíresebb erődítmény hazánkban.

A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr a Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak egyik kiemelkedő szigetén.

A történelem lapjaira akkor véste be nevét az erődítmény, mikor Zrínyi Miklós várkapitány 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán százezres seregét.

I. Szulejmán szultán 1566-ban támadta meg Szigetvárt, és Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből.

A védők csaknem mindnyájan hősi halált haltak, Szigetvár 122 évre török uralom alá került.

A magyar országgyűlés Zrínyi Miklós és katonái hőstettét a Civitas Invicta, a Leghősiesebb Város cím odaítélésével ismerte el, a vár keleti kapuja előtt ennek állít emléket a szigetvári szobrászművész, Vanyúr István emlékműve.

A Szigetvári vár, amely mintegy másfél milliárd forintos turisztikai fejlesztés révén a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újul meg, keleti oldalán egy hangulatos tavacska terül el.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A tavacska kis szigetére egy fahíd ível át.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Az Év Fája díjra is nevezték a Szigetvári fűzfát, amely a gyógyfürdőhöz vezető út körforgalmát ékesíti. A fát 1993-ban ültették el, mégpedig a csónakázó tónál lévő két hatalmas fűzfa hajtásaiból.

Sajnos azok a fák már elpusztultak, de a tavat a mai napig mesés növényzet öleli körbe.