A Budai-hegység peremén, Pilisszentiván határában van egy hely, ahol a táj egyszerre tűnik ősrégi földtörténeti emlékműnek és mai, élő kirándulócélnak.

Az Iváni-hegy oldalában álló Ördög-torony (Ördögszikla) nem várrom és nem kilátó, mégis úgy működik, mint egy természet alkotta jelzőoszlop: messziről odavonzza a tekintetet, közelről pedig megmutatja, milyen formákat tud „kiszobrászkodni” a kőzetből a víz, a szél és az idő.

A sziklatorony a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Terület környezetében található, vagyis olyan tájban, amelynek értékeit nemzetközi szinten is kiemelkedőnek tartják.

A Szénások dolomitvilágának kapujában

Pilisszentiván a Pilis és a Budai-hegység találkozási zónájában, a Pilisvörösvári-árok térségében fekszik. Innen már egyetlen kirándulással elérhető a Szénások jellegzetes dolomitvidéke, amely kis területen is látványos mozaikot ad: napos, kopárabb lejtők, gyepek és erdősebb foltok váltják egymást. A táj jelentőségét az Európa Tanács is elismerte: 1995-ben Európa Diploma-díjazott terület lett, és a természetvédelmi ismertetők a bennszülött, illetve reliktum fajok élőhelyeire is felhívják a figyelmet, köztük a világszinten is különleges pilisi lenre.

1 / 3

Ördög-torony az Iváni-hegyen – magányos sziklaóriás Pilisszentiván fölött

FOTÓ: Breznai Elvira

FOTÓ: Breznai Elvira FOTÓ: Breznai Elvira FOTÓ: Breznai Elvira

Egy kis geológia

A Budai-hegység kőzeti alapját nagyrészt a földtörténeti mezozóikum triász időszakának tengereiben lerakódott karbonátos üledékes kőzetek (mészkő és dolomit) adják. Ezekből a rétegekből később, a hegységképző mozgások során rögökre tagolt, elmozdított kőzettömbök lettek; a felszín ezért sokfelé erősen tagolt, árkokkal és gerincekkel szabdalt.

Az Ördög-torony anyaga triász dolomit, amelyet a geológusok a Budaörsi Dolomit Formációba sorolnak. A kőzet előzménye meszes iszap volt, amely a Tethys nevű ősi óceán trópusi selfjén rakódott le, majd később átdolomitosodott. A dolomitban a szakirodalom régebben emlegetett diploporás dolomit kifejezése is ide kötődik: a különféle zöldalgák maradványainak kioldódása nyomán csőszerű pórusok is létrejöhettek a kőzetben.

A torony megszületését azonban nem önmagában az üledékképződés, hanem a kőzet későbbi élete tette igazán látványossá. A repedésekkel átszőtt, rideg dolomitot különféle oldatok járták át. Egyes részek porlékonyabbá váltak, ezért gyorsabban pusztultak, máshol viszont kalcittal cementáltabbá vált és, ellenállóbb zónák alakultak ki. Ez az eltérő ellenállás az erózióval együtt válogatott: a környező, gyengébb kőzettest gyorsabban hátrált, míg az ellenállóbb tömb megmaradt, és idővel sziklatoronyként emelkedett ki. A felületen helyenként megjelenő sárgás-vöröses elszíneződés a magyarázat szerint a törések mentén mozgó, vasat is szállító oldatok nyomát őrizheti.

A torony méretei, karaktere

3 / 3

Ördög-torony az Iváni-hegyen – magányos sziklaóriás Pilisszentiván fölött

FOTÓ: Breznai Elvira

Az Ördög-torony mintegy 30 méter magas dolomitoszlop, amely nagyjából 300 méter tengerszint feletti magasságban áll az Iváni-hegy oldalában. Formája tömbszerű, határozott függőleges hangsúllyal, ezért a környezetéből azonnal „kilóg”: fotókon is jól működik, a helyszínen pedig közelről válik igazán érdekes részletté a kőzet repedésmintázata és felületi textúrája.

A névhez több magyarázat kapcsolódik. A legkézenfekvőbb, hogy bizonyos szögből nézve az alakzat az ördög figurájára emlékeztet, innen az Ördög-torony / Ördögszikla elnevezés. A helyi legendáriumok olykor a Szent György-vonalakat is emlegetik a környéken; ezeket érdemes néphagyományként kezelni, a kőzet „történetét” viszont a földtani folyamatok írják a legpontosabban.

Miért fontos turisztikai célpont?

Az Ördög-torony egyszerre látványosság és geoturisztikai tananyag. Nem épített attrakció, mégis erős táji jel: rövid kirándulással elérhető, és olyan, egy pillantásra megjegyezhető forma, amely jól reprezentálja a Budai-hegység dolomitfelszíneinek karakterét. Közben a hely kiválóan alkalmas arra is, hogy a látogató megértse: a táj nem „készen van”, hanem folyamatok alakítják — üledékképződés, átalakulás, repedéshálózat, oldatok, cementáció, pusztulás és kiemelkedés.

A Szénások Budapest-közeli kirándulótere miatt az Ördög-torony sokak számára természetes célpont: könnyen beilleszthető egy fél napba, mégis nagy élményt ad, nem a magasságával, hanem a sűrített földtörténeti tartalommal és az egyedi sziklaformával.

Megközelítése

Pilisszentivánról indulva találjuk meg az Iváni-hegy oldalában. Sokan kb. félórás megközelítéssel számolnak; az út jelentős része kitaposott ösvény, a szikla közelében viszont a terep meredekebb és csúszósabb lehet, ezért stabil túracipő/bakancs ajánlott.
Autóval: parkolási lehetőség a pilisszentiváni sporttelep környékén.
Busszal: Budapest felől pilisszentiváni járatokkal (aktuális menetrend szerint).
Vonattal + busz: a Budapest–Esztergom vonalon Pilisvörösvárig, onnan helyi buszkapcsolattal.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek