Noszvaji barlanglakások, a puha riolittufába vájt egykori otthonok

A házak jellemzően egy konyhából, egy szobából és egy kamrából álltak, mint egy klasszikus parasztház.

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban döntően vulkáni törmelékes kőzetek építik fel. Az ott található nagy mennyiségű puha, lágy riolittufa tette lehetővé, hogy a  kőkitermelésből visszamaradt vájatokat tovább lehessen alakítani, hogy lakhatóvá váljon.

Az első barlanglakások születéséről nincs pontos írásos feljegyzés, de valószínűleg már a középkorban épülhettek ilyen szerény hajlékok. Tömegesen csak a 19. században költöztek be emberek az elszegényedés miatt a barlanglakásokba.

Volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának 30 százaléka ilyen barlanglakásokban élt.

Az 1960-as években felszámolták a telepet. A következő évtizedekben főleg hajléktalanok és romák költöztek be, majd csak a ’90-es évek második felében történt fellendülés a barlanglakások helyzetében.

Az új korszakot a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület hozta el mintegy 25 éve: a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították a több évtizede felhalmozott szeméthegyektől a pocemet, a belső terek megváltoztatásával pedig izgalmas alkotóhelyeket alakítottak ki, amely nemzetközi alkotótáboroknak is otthont ad.

A helyiségeket bejárva nem csak érdekes, misztikus és a riolittufához ezer szállal kapcsolódó művészeti alkotásokat tanulmányozhatunk, hanem a formáció kőzettani jellegzetességeit is megfigyelhetjük.

Így lett Noszvaj hajdani szegénynegyedéből turisztikai látványosság és egy olyan alkotótelep, ahova a világ különböző pontjairól érkeznek szobrászok, festők, tájépítészek, zenészek, üvegművesek.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!