FOTÓ: Marosszéky Zsuzsanna
FOTÓ: Marosszéky Zsuzsanna
FOTÓ: Marosszéky Zsuzsanna
Itthon
Nagyhegyesi Kráter-tó, a tragédiából született látványosság
Hatvanegy évvel ezelőtt, 1961. augusztus 23-án nagy robaj és égbe nyúló lángoszlopok kíséretében gázkitörés történt Nagyhegyes határában, a kráter helyén egy horgászatra is alkalmas tavacska keletkezett.
A tengerszemre hasonlító kis tavat, akár nevezhetnénk az Alföld szemének is.
Egy kis történelem:
Nagyhegyes egész területének talajszíne alatt nagy szénhidrogéntelep helyezkedik el, egymás alatt 670-1210 méter közötti mélységben. 1958-59-ben sikerült ezt a gázmezőt megtalálni. Addig elképzelhetetlen volt, hogy akár csak 1 milliárd köbméter gáz legyen valahol, itt pedig 33 milliárd köbméterre becsülték a készletet.
A kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok jelentős mennyisége, illetve a technológiai fejletlenség a kitermelések kezdeti időszakában komoly gondokat, többek között súlyos gázkitöréseket okoztak. A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án a Hsz 36-jelű kút kitermelése során történt.
Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő 100 méteres lángoszlopa a 20 km-re lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. Kráter keletkezett, amely rövid idő alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegőben, kőzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni.
“Már éppen kitűztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefurással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegőbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegből megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést. A kitörés helyén több mint 200 méter átmérőjű és igen mély krátertó keletkezett. A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot építettek” – emlékezik a történtekre Somfai Attila geológusmérnök, a földtudományok kandidátusa.
A kráter helyén egy horgászatra is alkalmas kb. 5 méter mély tavacska keletkezett. Az ezt körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.
A nagyhegyesiek sokáig egyébként a közelébe sem mehettek, mert a kitermelő cégé volt a terület, majd 2004-ben a település tulajdonába került. 2006-ban a kitörés 45. évfordulója alkalmából sétányokat, pihenőket alakítottak ki a területen, valamint egy mini fúrótornyot és egy emléktáblát emeltek. A település felől szilárd burkolatú úton (kb 3,5 km) jól megközelíthető ipari emlékhely közkedvelt kirándulóhely.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Fedezd fel Magyarország gyógyfürdőit - 15 vidéki és 5 budapesti fürdő
Magyarország világviszonylatban is előkelő helyet foglal el a gyógyhatású vizek viszonylatában, így nem túlzó azt állítani, hogy hazánk gyógyvíz nagyhatalom.
Itthon
