FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
Itthon
Mesés, ahogy a Visegrádi vár kiemelkedik a Dunakanyar ködpaplanából
A Dunakanyar őrszemének is nevezett erődítmény a folyó Esztergom és Budapest közötti szakaszán, annak is a legszebb szorosánál emelkedik Visegrád fölé.
Visegrád több mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye, neve egy 1009. évben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először, de már a rómaiak is erődöt emeltek a mai Sibrik-domb területén.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy még a Szentkoronát is Visegrádba hozatta. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, Mátyás király uralkodása alatt a vár palotaszárnyait teljesen felújították.
A Visegrád fölé emelkedő 333 méteres hegy ormán álló vár békében és háborúban egyaránt szerepet játszott az ország történelmében.
A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, s a következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Teljesen megújul a visegrádi vár, a Dunakanyar ékköve
A műemlék teljes körű felújítása, illetve annak kulturális, turisztikai és közlekedésfejlesztési megújítása a Visegrád 700 program keretében valósul meg.
Itthon
