Itthon
Az egykori kőbányában kialakított alkotótelep és szabadtéri kiállítótér mára a modern magyar képzőművészet egyik legjelentősebb helyszínévé vált.
Most, a Mohács 500 program keretében példa nélküli megújulás indult el: a művek restaurálása, a szellemi örökség újraélesztése és új szobrok elhelyezése egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a park ismét a kortárs művészeti diskurzus központi terévé váljon.
A Magyar Művészeti Akadémia tájékoztatása szerint a „Fókuszban a nagyharsányi szoborpark” című átfogó projekt nem csupán a szobrok fizikai restaurálásáról szól. A kezdeményezés célja, hogy újraélessze a hatvanas–hetvenes évek szobrász szimpóziumainak szellemiségét, és teret adjon a közösségi, alkotói párbeszédnek. A program részeként 140 mű tudományos feldolgozása zajlik, szoborregiszter és katalógus készül, emellett 3D dokumentáció, riportsorozat és dokumentumfilm is rögzíti a folyamatot.
A restaurálási munkálatok mellett idén nyáron – közel húsz év szünet után – újraindult a szobrász szimpózium is, amelyet a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Symposion Alapítvány közösen szervezett. A programban szobrászművészek és restaurátor hallgatók dolgoztak együtt, visszahozva az egykori alkotótelep közösségi jellegét.
Az újjászületés nemcsak a meglévő művekhez kapcsolódik: három új szoborral is gazdagodik a park. A pályázatra 24 pályamű érkezett, ezek közül Miklya Gábor SHIFT / Elmozdulás, Hegedüs Éva Nyugvópont és Sárkány Balázs Hosszúhajú állat IV – A jólfésült című alkotásai valósulhatnak meg. A három új mű a szoborpark térszervezését is újragondolja: a meglévő szobrok közül több áthelyezésre kerül, hogy a teljes kompozíció harmonikus egységet alkosson. Ennek jegyében például Gaál Tamás monumentális alkotása is kiemelt pozíciót kap.
A nagyharsányi szoborpark gondolata 1967-ben született, majd a következő évben a művészek a közeli Gyimóthy-villában nyári alkotótelepet hoztak létre. A szabályok értelmében minden résztvevőnek egy-egy művet kellett a közgyűjteménynek adományoznia – ezek képezik a mai gyűjtemény alapját.
A kezdeti időszakban főként pályakezdő magyar szobrászok érkeztek ide, később azonban nemzetközi alkotók is bekapcsolódtak, Norvégiától Japánig, az Egyesült Államoktól Olaszországig. Az itt született művek mentesek voltak a korabeli ideológiai elvárásoktól, kizárólag a művészeti kísérletezés és esztétikai kérdésfelvetések álltak a középpontban. A parkban többek között Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, Wladislaw Tumkiewicz, Vittorio di Muzo és Pierre Székely alkotásai is megtalálhatók.
A gyűjtemény 2009-ben műemléki védettséget kapott, jelenleg mintegy 130 szobrot mutat be. 2020-ban több fejlesztés történt: korszerű, tájba illeszkedő fogadóépület épült, valamint a sziklafal peremén panoráma sétány létesült, amely lehetővé teszi a biztonságos és természetkímélő látogatást.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!