Martonvásári Brunszvik-kastély – tavaszi séta a “legek” kastélyában

Itthon

2022. április 27. Halász Gabi Györkő Zsombor‎

Megosztás:

A martonvásári kastély, melyet a legangolosabb magyar úri rezidenciának tartanak, egyike hazánk legromantikusabb, legismertebb és legszebb főúri kastélyának.

Martonvásár, a fővárostól mintegy 20 kilométerre fekvő kisváros, már egykoron is fontos szerepet töltött be: az Árpád-korban, Márton nevű birtokosának idején vásártartási jogot nyert, valamint itt húzódott keresztül É-D irányban az Esztergomot a Balkánnal összekötő „baranyai nagy út”, majd az Itáliába tartó Buda-Fehérvár út szerepe vált jelentőssé.

A 15. század elején Zsigmond király neje, Borbála királyné tulajdona lett, ám Zsigmond visszavette és a gersei Petheőknek adományozta, akik a török kor végéig birtokolták. A 15 éves háború alatt a falu teljesen elpusztult., majd tulajdonos váltásokat követően a Brunszvik-családé lett. Brunszvik Antal tudatos gazdálkodásba kezdett: szlovák, német és magyar telepeseket hozott az uradalomba, és ő emelte a település templomát is. Halála után fia, ifjabb Brunszvik Antal örökölte a birtokot.

Rövid élete alatt épült fel a kastély barokk változata, ő kezdte meg a park kialakítását.

2 / 20

Martonvásári Brunszvik-kastély – tavaszi séta a “legek” kastélyában

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

Brunszvik Antalt négy gyermeke közül Ferenc követte az uradalom irányításában. Az egyetlen fiú a birtokot mintagazdasággá alakította, később pedig a kultúra bőkezű támogatójaként komoly hírnevet szerzett. Brunszvik Ferenc volt Beethoven egyik legbensőbb barátja és mecénása, így többször is vendégül látta a híres zeneszerzőt Martonvásáron.

Beethoven leveleit egy halhatatlan kedvesnek címezte, bár sokáig nem nyert egyértelmű magyarázatot, hogy titokzatos imádottja melyik lány volt, Brunszvik Teréz vagy Brunszvik Jozefin, esetleg egy teljesen más hölgy.

5 / 20

Martonvásári Brunszvik-kastély – tavaszi séta a “legek” kastélyában

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

Teréz, Ferenc legidősebb nővére, korának egyik legműveltebb és legtájékozottabb asszonya volt. 1828-ban ő nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját.

Karolina nevű testvérük Erdélybe, Teleki Imréhez ment férjhez. Gyermekük, Teleki Blanka hozta létre 1846-ban nagynénje, Brunszvik Teréz támogatásával az első magyar szellemű leánynevelő intézetet, majd amiért a világosi fegyverletétel után sem engedte a szabadságharc lángját kialudni, évekre várbörtönbe zárta az osztrák önkény.

11 / 20

Martonvásári Brunszvik-kastély – tavaszi séta a “legek” kastélyában

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19.század végén kénytelen volt megválni birtokaitól. A területet Habsburg József főherceg, Alcsút tulajdonosa vásárolta meg fia részére, melyet nászajándéknak szánt. Azonban három év után tőle is továbbkerült a környék uradalmait fokozatosan felvásárló Dreher Antal sörgyároshoz.

16 / 20

Martonvásári Brunszvik-kastély – tavaszi séta a “legek” kastélyában

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

Fia, Dreher Jenő és gyermekei az államosításig birtokolták az uradalmat. Az államosítás után agrártudományi egyetem létrehozását tervezték itt, majd miután az Gödöllőn jött létre, így a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetét alakították ki Martonvásáron. A kutatóintézet kísérleti gazdaságával évtizedek óta jó gazdája a Brunszvik örökségnek, mely jelenleg is a kastély és a park fenntartója.

18 / 20

Martonvásári Brunszvik-kastély – tavaszi séta a “legek” kastélyában

FOTÓ: Györkő Zsombor‎

A martonvásári Brunszvik-kastély igazi erőssége a kastélyt körülvevő 70 hektáros angol park, amit sokan hazánk legszebb kastélyparkjának tartanak.

Kapcsolódó