FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
FOTÓ: Tarhos Ferenc
Itthon
Máriapócsi kegytemplom, a csodák birodalma
Több százezer zarándok keresi fel hazánk híres és talán leglátogatottabb kegyhelyét Máriapócson, az 1750-es években épített monumentális templomot.
Történetének megismeréséhez egészen 1696-ig kell visszanyúlni, pontosan az év november 4-ig, mikor Pócs falu kicsi fatemplomában a hívek arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A könnyezés eseménye csodálattal töltötte el a jelenlévőket, a következő napokban pedig tömegek érkeztek a templomba, köztük császári tisztek, tisztviselők és más felekezetű hívek is. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig tapasztalták.
A szomszédos Kálló település plébánosa egy haldokló gyermeket emelt a képhez, a gyermek megérintette a könnyező képet és meggyógyult. A gyermek boldog édesanyja hálájaként nyakéket helyezett a kép elé, és ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Máriát hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát. A csodálatos események híre a korabeli hírközlés fejletlensége ellenére is gyorsan elterjedt, így hamarosan eljutott a Bécsi Udvarba. I. Lipót, az osztrák császár és magyar király a történtek hatására – nemkülönben felesége, Eleonóra császárné hathatós kívánságára – elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba. Így történt, hogy 1697. július 4-én érkezett meg és néhány héttel később végső helyére, a bécsi Stephansdom-ba került az ikon.
A Bécsbe elkerült ikonról másolatokat készítettek. Egy ilyen másolat került az eredeti kép helyére itt Máriapócson is. 1715. augusztus 1-jén megismétlődött a pócsi csoda: Papp Mihály fiatal parókus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor a kántor észrevette a kép könnyezését. A könnyek augusztus 1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó áradását sok százan látták. A szemtanúk vallomásainak jegyzőkönyve kétséget kizáróan hitelesíti a könnyezés valódiságát. A Máriapócsi Kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik és egyben utolsó könnyezése 1905. december 3-án kezdődött, és az év utolsó napjáig tartott, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731-1756. között épült kora barokk stílusban és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.
Két díszes, öblös sisakkal ellátott tornya 1856-ban készült el. A templom külsejét 1893-96-ban, illetve 1991-ben újították fel. Az ikonosztázion 1785-88 között épült.
Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben dr. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította a máriapócsi templomot.
A templom hatalmas kupolás mennyezete az eget szimbolizálja – úgy érezzük magunkat, mintha egy Istenhez vezető folyosón járnánk. A teljes felületet freskók borítják. A homlokzaton, az oltárnál és a belső tér zugaiban számtalan szobrot találunk.
2021-ben Hungarikum lett a máriapócsi kegyhely.
1948-ban a máriapócsi templomot a basilica minor rangjára emelték, azóta az ország egyik legfontosabb zarándokhelyeként működik. Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy ugyan görög katolikus stílusban épült, római katolikus mellékoltárokat is kialakítottak benne, ezzel jelezve, hogy nemzeteket és felekezeteket ölel át.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Nemzetközi versenyt nyert Daróczi Csaba Nyusziugrás című fotója
A világ gyönyörű pillanatait keresték azon a 75 millió forint összdíjazású nemzetközi fotópályázaton, melynek egyik díjnyertes alkotását Daróczi Csaba kapta lencsevégre.
Itthon
