Hungarikum lett a máriapócsi kegyhely és a karikás ostor

Itthon

2021. június 22. Halász Gabi Magyar Értéktár

Megosztás:

A Hungarikum Bizottság keddi döntéséről az agrárminiszter számolt be.

Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet.

Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította – tette hozzá.

A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.

A karikás ostor – mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést.

A Magyar Értéktár bővítését a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos ismertette. V. Németh Zsolt a közölte, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak

a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve
az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek
az EU által elismert hagyományos különleges termékek.

Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá

a magyar citera és citerajáték
a Kárpát-medence hagyományos fejfái
a székelykapuk
a Rákóczi-túrós
a tokaji írótábor
a teqball
a szentkirályi ásványvíz
a Zema porcelánékszer.

A miniszteri biztos szerint a korábbiakhoz hasonlóan a Magyar Értéktár új elemei is egyedi, vonzó magyarságképet jelenítenek meg. Kiválasztásuk fontos szempontja, hogy ne csak a magyarság múltjára, hanem a jelenére is utaljanak – tette hozzá.

Kapcsolódó