Itthon
Nem a látványos monumentalitásával vonzza a látogatót: nincsenek magasba törő tornyai, palotaszárnyai – ereje máshol rejlik. A csendben, az erdők közelségében és abban a természetközeli hangulatban, amely itt, a Mecsek belső vidékein máig érintetlennek hat.
A rom falmaradványai és az egykori udvar körvonalai jól kirajzolódnak, a vár alaprajza könnyen értelmezhető. Máré vára nem uralkodik a tájon – inkább belesimul abba.
A vár a településtől mintegy öt kilométerre, a Várhegy csúcsán épült. Keletkezésének pontos idejét és építőjét nem ismerjük, de minden bizonnyal a tatárjárást követő időszakban, a 13. század második felében emelték. Írott forrásban először 1316-ban jelenik meg Castrum Mare néven, amikor Károly Róbert király Bogár István mester számára kiadott adománylevelét erősítette meg.
1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak a várat a Becseieknek zálogosították el. A két család később megosztozott a váron és tartozékain, majd az uradalom örökösödés útján 1505 előtt a Várady család tulajdonába került.
A mohácsi csatában elesett Várady István halála után testvére, Mihály erőszakkal elfoglalta a várat, ám Várady Istvánné parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette azt. Pécs elfoglalását követően, 1545-ben a törökök Máré várát a mohácsi szandzsákhoz csatolták. Horvát Márk szigetvári várkapitány idején rác–törökök és magyarok lakták az erődöt, amelyet 1561-ben Zrínyi Miklós foglalt vissza, majd adott vissza a Várady családnak.
A vár feltehetően a 16. században pusztult el, valószínűleg tűzvész következtében. A 17. század végén kelt oklevelek már elhagyott romként említik, a pécsi püspök birtokában.
Máré vára egy utolsó „ostromot” még megélt: 1956-ban a Vár-völgyből egy szovjet harckocsi tüzet nyitott a romok mögött menedéket kereső szabadságharcosokra, az úgynevezett Mecseki láthatatlanokra. A Mecseki láthatatlanok fegyveres ellenálló csoportot alkottak, amely az 1956-os forradalom leverése után még hetekig kitartott a Mecsek erdeiben rejtőzve.
A népi hagyomány szerint a várban Máré vitéz élt fiatal, szépséges feleségével. A közeli Miklós-vár ura a férfi testvére, Miklós vitéz volt. Amikor Márét a király hadba szólította, hosszú évekig nem tért haza. Felesége idővel halottnak hitte, és egyre gyakrabban látta vendégül a szomszéd vár urát. Kapcsolatukból egy kislány született.
A gyermek már majdnem nagylány volt, amikor Máré vitéz mégis visszatért. Megtudva az árulást, mindkét várat ostrom alá vette, és ágyúval romboltatta le. Az asszony és Miklós vitéz ott pusztult el, a leány életben maradt, ám anyja átokkal sújtotta.
A legenda szerint az elátkozott leány a hegy mélyében rejtőzik, és minden hetvenhetedik évben, pünkösd hajnalán kiszabadul. Ilyenkor a Máré-völgyi patakban fürdik, és hosszú haját fésüli. Az átoktól az a vadász válthatná meg, aki ekkor megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát. Nem véletlen, hogy efféle történetek itt gyökeret vertek: Magyaregregy külterületén tizennyolc középkori, elpusztult faluról tudunk.
A vár néhány évvel ezelőtti felújítása során az alsó szinten vártörténeti kiállítás nyílt, az emeleten pedig a Kelet-Mecseki Legendárium, amely a térség gazdag monda- és mesevilágát mutatja be. Ehhez kapcsolódik a vár bejárata előtt „trónoló” sárkány, Baráth Gábor alkotása, amely használt gumiabroncsokból készült.
A sárkány a Vashegy kincséhez kötődő mese világát idézi meg. A történet szerint az érc vonzotta a sárkányokat, különösen azokat, akik végzetesen rabjai lettek a fémnek. A háromfejű fenevad egyik feje a zsákmányt kutatta, a másik pusztító lángot okádott, a harmadik pedig mindent bekebelezett, amit megolvasztott. Pikkelyei kemények voltak, mint a vas, pusztítása pedig könyörtelen – a mese így kapcsolja össze a Mecsek érckincseit a mesevilág ősi alakjaival.
Máré vára rövid, kellemes sétával közelíthető meg. A Magyaregregy–Zobákpuszta útról, a település déli végén, a strandfürdőnél kell letérni a Várvölgyi útra. Innen körülbelül 1,5 kilométert kell haladni a Kulcsosházig. Az itt található parkolótól jobbra, a sorompóval lezárt úton mintegy 15 perces gyaloglással érhető el a vár.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!