Máré-vár – a Mecsek középkori erőssége

Itthon

2025. szeptember 26. Halász Gabi Györkő Zsombor

Megosztás:

A Mecsek északi vonulatain, Magyaregregy mellett, több mint 300 méter magas hegycsúcson áll Máré vára, amelyet gyakran Magyaregregyi várként is emlegetnek.

Erdő borította környezete, izgalmas történelme és titokzatos mondavilága miatt a mai napig az egyik legkülönlegesebb baranyai kirándulóhely.

A római őrtoronytól a középkori erődig

A várhegy stratégiai jelentőségét már az ókorban felismerték: a római korban őrtorony állt a magaslaton, amely a népvándorlás korában pusztult el. A középkori erősség pontos keletkezése nem ismert, de a régészeti leletek és oklevelek alapján valószínű, hogy a tatárjárás utáni nagy várépítési hullám idején, a 13. században emelték.

3 / 15

Máré-vár – a Mecsek középkori erőssége

FOTÓ: Györkő Zsombor

Hódítások és pusztulás évszázadai

Első írásos említése 1316-ból származik, Castrum Mare néven, amikor Károly Róbert Bogár Istvánnak adományozta. Később a Várday családhoz került, majd a Szapolyai–Habsburg belháborúk idején Bakics (Bakić) Pál birtokába jutott, aki az 1530-as években reneszánsz ízlés szerint alakíttatta át a lakóépületeket. A déli rondella is ekkor épült. Egyes források ezeket az átépítéseket Várday Ferenc nevéhez kötik, mások Bakics Pálhoz, így a pontos építtető személye nem egyértelmű.

1543-ban, Pécs elestét követően, Máré vára harc nélkül adta meg magát a töröknek. Ekkor 72 fős katonaság állomásozott benne, később háromtornyos palánkvárral erősítették meg. 1561-ben Zrínyi Miklós egy időre visszafoglalta, de a hódoltság határa északabbra tolódott, így a vár fokozatosan elveszítette stratégiai jelentőségét. A 17. században már romként említik, később a pécsi püspök birtokába került. A 19. században Rómer Flóris és Haas Mihály ugyancsak pusztulásnak indult erődítményként számolt be róla.

Az utolsó ostromlott magyar vár

Máré-vár különleges helyet foglal el a közelmúlt történetében is. 1956 őszén egy fegyveres csoport húzódott meg falai között, akiket a szovjet csapatok ostrommal szorítottak ki. Emiatt a várat gyakran az „utolsó ostromlott magyar várként” emlegetik.

1958-ban műemléki védettséget kapott, majd 1960 és 1966 között régészeti feltárás és helyreállítás zajlott, amelynek során konzerválták a falakat és restaurálták a belső udvar épületeit. A földszinten vártörténeti kiállítást rendeztek be.

Háromfejű sárkány a kapuban

A vár kapuját ma egy különleges alkotás őrzi: az Ércnyelő nevű, háromfejű sárkány. Baráth Gábor szobrász 2020-ban felállított műve újrahasznosított gumiabroncsokból készült, és három feje – Rabló, Habzsoló és Olvasztó – különböző erőket szimbolizál. A modern alkotás jól illeszkedik a középkori vár hangulatához, és látványos fotótéma a látogatók számára.

10 / 15

Máré-vár – a Mecsek középkori erőssége

FOTÓ: Györkő Zsombor

Legendák és balladák a vár falai között

A várhoz több monda is fűződik. Az egyik szerint Máré vitéz hosszú hadjáratra indult, felesége pedig hűtlen lett hozzá sógorával, a közeli Miklós-vár urával. A hazatérő férj bosszúból mindkét várat ostrommal lerombolta, felesége és sógora odaveszett, de lányuk életben maradt – ám átok sújtotta. A leány állítólag a hegy mélyén rejtőzik, és csak minden 77. évben, piros pünkösd hajnalán szabadul ki, hogy a Máré-völgyi patakban fürödjön.

Más hagyomány a szép Máré történetét meséli, akit apja zárt a falak közé tiltott szerelme miatt. A balladaszerű mondák hozzájárulnak a vár különleges, titokzatos atmoszférájához.

Kiállítások és digitális élmények

A Máré-várban ma több állandó és interaktív kiállítás várja a látogatókat. A vártörténeti tárlat a régészeti feltárások leleteivel, fegyverekkel és makettekkel idézi meg az erősség múltját, miközben a Kelet-Mecsek természeti képei című kiállítás a környék gazdag élővilágát mutatja be. A hagyományos bemutatókat modern eszközök egészítik ki: animáció szemlélteti a vár építési korszakait, a várudvarban pedig VR-szemüveg segítségével a 16. századi Máré-vár virtuális rekonstrukcióját is bejárhatják a látogatók. Ezek a kiállítások hiteles források alapján készültek, és minden korosztály számára élményszerűvé teszik a múlt felfedezését.

14 / 15

Máré-vár – a Mecsek középkori erőssége

FOTÓ: Györkő Zsombor

Látogatási információk

A vár 2025-ben április 26. és november 2. között tart nyitva, szerdától vasárnapig. A szezon első felében 10 és 18 óra között, október 1-jétől pedig 9 és 17 óra között látogatható. A belépőjegy felnőtteknek 1000 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 800 forint. A várudvarban különleges VR-élmény is várja az érdeklődőket, amely a 16. századi erőd rekonstrukcióját mutatja be.

Megközelítés

Máré-vár Magyaregregy felől közelíthető meg legkönnyebben. A faluban, a Máré-völgyben kialakított parkolóból indul a zöld háromszög turistajelzés, amely közvetlenül a várhoz vezet. A mintegy másfél kilométeres útvonal közepes emelkedőkkel tarkított erdei séta, amely nagyjából húsz–harminc perc alatt teljesíthető. Az első szakasz szélesebb erdészeti úton halad, majd keskenyebb ösvény kanyarog fel a hegytetőre. Útközben tájékoztató táblák segítenek megismerni a Kelet-Mecsek élővilágát és a vár történetét. A vár emellett több hosszabb turistaút része is, így beilleszthető nagyobb mecseki túrákba, például Püspökszentlászló vagy Kisújbánya felé vezető útvonalakba.

Kapcsolódó