Máré vára, a Mecsek erdejében rejtőző kicsiny erősség

Itthon

2022. augusztus 30. Halász Gabi Hatvani‎ Anikó

Megosztás:

Egy több mint 300 méter magas, meredek hegycsúcson áll Máré vára, melyet Magyaregregyi várnak is neveznek a közelében lévő községről.

Az erősség keletkezésének pontos ideje ismeretlen, de a régészeti feltárások és az egykori oklevelek tanúsága szerint valamikor a tatárjárás utáni nagy várépítések idején emelhették. Ám a hely stratégiai jelentőségét már a dunántúli területeket Pannonia néven tartománnyá szervező rómaiak felismerték, hiszen egy őrtorony állt ott hajdanán, mely a népvándorlás viharaiban elpusztult.

A vár első írásos említése Castrum Mare néven 1316-ból való, ekkor adományozta Károly Róbert Bogár Istvánnak. A magát Máréinak nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday család kezére került, majd a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján álló, szerb származású Bakith Pál szerezte meg, aki az 1530-as években reneszánsz ízlés szerint alakította át a kis lovagvár lakóépületeit.

2 / 12

Máré vára, a Mecsek erdejében rejtőző kicsiny erősség

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

Az új birtokosnak a tervbe vett teljes körű stratégiai korszerűsítésre már nem maradt pénze, így csak egy kisebb rondellával bővítette a vár védműveit, mely azonban elegendő volt arra, hogy a helyőrség az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá vehesse a meredek hegyoldalon rohamra induló ellenséget.

3 / 12

Máré vára, a Mecsek erdejében rejtőző kicsiny erősség

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

Miután 1543-ban a közeli Pécset elfoglalta a török, Máré vára ellenállás nélkül megadta magát; ezt követően csökkentett létszámú, mindössze 72 főnyi katonaság állomásozott benne. Később a török még háromtornyos palánkvárral erődítette, de ahogy a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, a kis sasfészek végül elvesztette hadászati jelentőségét.

A 17. század elején az ekkor már romos várat a pécsi püspök birtokolta. A 19. században Rómer Flóris és Haas Mihály ugyancsak romként említi.

5 / 12

Máré vára, a Mecsek erdejében rejtőző kicsiny erősség

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

1956-ban a szovjetek ostromolták, mivel a forradalmárok egy csoportja itt húzta meg magát. Emiatt az utolsó ostromlott várként tartjuk számon.

A várrom 1958-ban került műemléki lajstromba. A régészeti feltárást követő helyreállítás (1960–66) során konzerválták az omlásnak indult falakat és restaurálták a belső udvar épületét, melynek földszintjén vártörténeti kiállítást rendeztek be az itt talált leletekből.

A vár kapuját egy háromfejű sárkány őrzi.

jobbszélső fejét csak Rablónak becézik, hiszen amint kiszemeli zsákmányát, nem ereszti többé. Baloldalt Habzsoló nyújtózik, aki csillapíthatatlan étvággyal önti bendőjükbe az ércet. A legveszélyesebb mind közül a középső, Olvasztó. Neki olyan perzselő tűz hagyja el a torkát, amivel egész városokat lehet a földdel egyenlővé tenni.

8 / 12

Máré vára, a Mecsek erdejében rejtőző kicsiny erősség

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A várhoz legenda is kapcsolódik, miszerint ott lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz.

Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született.
A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt, lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta.

Az átokkal sújtott leány a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát.

11 / 12

Máré vára, a Mecsek erdejében rejtőző kicsiny erősség

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

Máré vára kedvelt turistacélpont és kirándulóhely. A vár május 1. és október 31. között látogatható szerdától vasárnapig 10-18 óra között. A 2022-ben érvényben lévő belépőjegy felnőtteknek 1000 Ft, a diákoknak, nyugdíjasoknak 800 Ft.

Kapcsolódó