Kustánszegi-tó: víztározó egy több évszázados göcseji település határában

Itthon

2026. augusztus 19. Halász Gabi Istvánné Fersztl

Megosztás:

A Zalai-dombság területén, Göcsej lankás vidékén fekszik Kustánszeg, amelynek határában egy közel 15 hektáros víztározó húzódik a környező dombok és erdők között.

A Kustánszegi-tó alig néhány évtizedes, maga a település azonban több évszázados múltra tekint vissza.

Kustánszeg a göcseji „szegek” vidékén

Kustánszeg Zala megyében, Zalaegerszegtől délnyugatra, a Göcsejhez tartozó dombvidéken található. A tájegységre évszázadokon keresztül sajátos, szórványos településforma volt jellemző. A házak és gazdaságok nem feltétlenül egy összefüggő faluközpont körül épültek fel, hanem kisebb csoportokban, gyakran a dombhátakon helyezkedtek el. Ezeket a településrészeket nevezték szegeknek.

A szegek kialakulása szorosan összefüggött Göcsej történetével. A középkorban a birtokok felaprózódtak, az újabb művelésbe vont területeken pedig lakóházak és gazdasági épületek jelentek meg. Ezekből idővel kisebb településrészek alakultak ki. A sajátos településszerkezet emlékét ma is számos zalai helységnév őrzi.

Három korábbi település helyén alakult ki

A mai Kustánszeg helyén korábban Tompa, Gyertyánág és Szentiván nevű nemesi települések álltak. A település történetében a kisnemesi múlt és a református vallás is fontos szerepet játszott.

A Kustánszeg elnevezést 1769 óta használják. A falu a 17. században a török portyázások ellenére is gyarapodott, és a döntően római katolikus Göcsejben a református vallás egyik helyi központjává vált. A település első református temploma 1700-ban épült fából, a ma álló templomot pedig 1803 és 1813 között emelték.

Kustánszeg látnivalói közé a református templom mellett a tájház és a település határában fekvő tó is hozzátartozik.

2 / 5

Kustánszegi-tó: víztározó egy több évszázados göcseji település határában

FOTÓ: Istvánné Fersztl

1987-ben alakították ki a Kustánszegi-tavat

A település képét jelentősen megváltoztatta a 20. század végén létrehozott víztározó. A Kustánszegi-tavat 1987-ben alakították ki a Kislengyeli-patak felduzzasztásával. A völgyzárógátas víztározó vízfelülete mintegy 15 hektár.

A Kislengyeli-patak a Göcsej területén ered, majd a dombvidéken keresztül haladva Petrikeresztúr közelében a Csertába torkollik.

A mesterségesen kialakított tó mára a település egyik meghatározó tájképi elemévé vált. A vízfelületet erdős domboldalak övezik, így jól illeszkedik a Göcsejre jellemző, hullámos felszínű tájba.

Horgászvízként vált ismertté

A tó létrehozását követően elsősorban horgászvízként vált ismertté. Halállományában többek között ponty, amur, kárász, keszegfélék, csuka, süllő és harcsa is megtalálható.

A tó keleti és északi részét elsősorban horgászatra használják, míg a nyugati parton fürdésre alkalmas területet alakítottak ki.

Erdők és turistautak veszik körül

A Kustánszegi-tó környezetének egyik legnagyobb értéke a göcseji táj. A dombhátakat patakvölgyek, rétek és erdők váltják, a tó mellől pedig turistautakon lehet továbbindulni a környék felé.

Kustánszegen halad keresztül a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra. A Zalalövő és Rádiháza közötti szakaszon Kustánszeg hivatalos bélyegzőhely, a Kustánszegi-tó pedig rövid kitérővel érhető el a kéktúra útvonaláról.

Kapcsolódó