Kustánszegi-tó, a göcseji szegek vidékének bájos víztározója

Zala megye legismertebb földrajzi-néprajzi tája a Göcsej, a dombos-völgyes, gazdag növénytakarójú tájegység.

Zalaegerszegtől dél-nyugatra fekszik a “szegek országa”. De mik is azok a szegek? Míg az Őrségben szerek, addig a Göcsejben szegek vannak. Szeges településről akkor beszélhetünk, amikor az adott falut alkotó házak nem utcás rendbe tagozódtak, hanem a dombhátakon, domboldalakon, ritkábban a dombtetőkön elszórtan helyezkedtek el. Az egyes portákhoz szükséges területet az erdők „szegletéből” hasították ki, talán innen eredhet az elnevezés. Ékes példája Kustánszeg.

Kustánszeg Zalaegerszegtől mintegy 20 kilométer távolságra fekszik, a kevesebb mint 500 lelket számoló község helyén korábban három nemesi település volt: Tompa, Gyertyánág és Szentiván. A török portyázások miatt a lakosság a mai falu helyére menekült.

Önálló településként először 1542-ben említik Kustánosháza néven, amely a falu egyik jelentős nemesi családjára, a Kustánokra utal, a Kustánszeg név 1769 óta használatos. 1894-ben egyesítették Kislengyellel, amely 1905-ben külön vált, és hozzácsatolták Vargaszeget és Paraszát. Az 1930-as években a lakosságszám mintegy ezer fő volt. Az 1959-től jelentős elvándorlási hullám jellemezte Kustánszeget, amely csak az 1980-as évekre lankadt le a környék iparának hanyatlásával.

Az 1990-es évek közepétől megjelentek a turisták a településen, mely sokban köszönhető a falu határában fekvő Kustánszegi-tó létrejöttének.

1987-ben a Kislengyeli-patak felduzzasztásával hozták létre az elbűvölően szép kis tavat. A 15 hektáros víztározó nem csak a horgászok paradicsoma, hanem nyaranta a nagyszerű kis szabadstrandja is közkedvelt. A parton homokos focipályát, strandkosárlabda pályát, játszó- és piknikezőhelyet is kialakítottak

A tó mellől turistautak vezetnek a közeli álomszép erdőkbe.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!