FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
Itthon
Kovácsszénájai-tó, a hegyek övezte gyöngyszem, ahol nyugalom honol
A Kovácsszénájai-tó a Mecsek északi lábánál elterülő mintegy 5 kilométer hosszú tórendszer egyik tagja.
Kovácsszénája Pécstől kevesebb mint 30 kilométerre fekszik, s lakosainak száma nem éri el a 100 főt sem.
A települést az 1290-es pápai tizedlajstromban említik először. Az Árpád-kori település Szent Erzsébet eklézsiája révén az 1600-as évek végéig kiemelt szerepet töltött be környezetében. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, a felszabadító háborúk alig érintették az itt élő magyar népességet, lakossága azóta alig változott. A 18. századi pestisjárványok lakosságát tragikusan megtizedelték, de II. József korából három malomról, méhészekről, bognárokról, ácsokról és kovácsokról is tudunk. A 20. század közepétől a falu népessége folyamatosan fogyatkozott, az őslakosok nagy része elköltözött. A rendszerváltás óta egyre több házat vettek meg nyaralónak.
Ez nem csoda, hiszen az aprófalu egy csodálatos völgyben helyezkedik el, melyet a Kovácsszénájai-tó és a Mecsek mesés dombjai közös szépségükkel tesznek egyedülállóvá. A környék szépségét az év minden napján átélheti az aki ellátogat a településre, ugyanis a növényzet és az állatvilág minden napra szolgál egy kis csodával.
A Kovácsszénájai-tó az Orfűi tórendszer negyed és egyben utolsó tóegysége. A Vízfő-forrásból táplálkozó orfűi tórendszer az 1960-as évek óta létezik. Elsősorban idegenforgalmi célból hozták létre, ám a tófüzér alsó két tagja, a Herman Ottó-tó és a Kovácsszénájai-tó a természet és a horgászok birodalma, a fürdőzés vagy bármilyen egyéb szabadidős tevékenység tiltott rajtuk.
A Kovácsszénájai-tó északi végéhez közel hajdanán malom forgott a patakon, ám ennek maradványait 1970-ben bekebelezte a felduzzasztott víztömeg – a kert fenyőfáinak csonkjai a szóbeszéd szerint még a közelmúltban is a tükör fölé értek. A tó kialakítására azért volt szükség, mert a Pécsi-tóba zúduló, esetleges árvizeket felfogni hivatott Herman Ottó-tavat elkészülte után inkább rezervátummá alakították – így a Kovácsszénájai-tó léphetett a helyébe, átvállalva szomszédja biztonsági funkcióját.
A kovácsszénájai tavat 1972-ben építettek, hossza meghaladja az egy kilométert, szélessége mintegy 500 méter. A 16 hektáros tó felső részén gyékény, illetve nád szűri meg a beérkező vizet, nyújt búvó és ívóhelyet a halaknak. A tápláló patak felett átívelő fahídon egy égeres-lápos terület fekszik. A tó célja a Magyarországon élő valamennyi őshonos és egyéb halfajtáinak a begyűjtése, nevelése.
A Mecsek e csodás tája annyi élményt kínál, hogy kihagyhatatlan célpont a kirándulni, túrázni szeretőknek is.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Az aranyló ősz köntösében Orfű, a Mecsek egyik ékessége
A Mecsek e csodás tája annyi élményt kínál, hogy kihagyhatatlan célpont a kirándulni, túrázni szeretőknek.
Itthon
