Itthon
Ezek közül az egyik legkülönlegesebb a Taródi vár, amely nem csupán egy építészeti csoda, hanem egy emberi álom és kitartás szimbóluma.
A Taródi vár története elválaszthatatlan Taródi István életétől. Az „őrült várúrként” is emlegetett férfi nem volt szokványos ember. Egyedi látásmódja, rendíthetetlen kitartása és álmai tették őt igazán különlegessé. De ki is volt valójában Taródi István?
1925-ben született, és bár nemesi családhoz nem kötődött, gyerekkorától fogva rajongott a középkori várakért. Ez az álom olyan mélyen gyökerezett benne, hogy egész életét ennek szentelte. Autodidakta módon sajátította el az építkezés fortélyait, és fiatalon, családi támogatás nélkül vágott bele álmai megvalósításába.
1945-ben, alig húszévesen kezdett építkezni a szülei telkén, ahol egy nyolc méter magas favárat állított fel használt faanyagokból. A munkát 1946-ban fejezte be, amikor megházasodott. Ekkor elhatározta, hogy ha egyszer saját telke lesz, akkor egy valódi várat épít. Ez a gondolat vezette őt Sopron egyik legkülönlegesebb nevezetességének megalkotásához.
Taródi István álmai várának építése több mint 50 éven át tartott. Nem volt csapata, sem modern gépei – egyedül, kéziszerszámokkal dolgozott, és sok esetben újrahasznosított anyagokat használt. Téglákat, köveket, faanyagot bontásokból vagy az utcáról gyűjtött össze, hogy megépítse a várát.
1951-ben vásárolta meg a Lövérekben azt a telket, amely ma a Taródi vár otthona. Az építkezést 1959-ben kezdte, és minden szabadidejét erre fordította. Reggelente előkészítette az eszközöket, munka után pedig látástól sötétedésig dolgozott. Az alkotás iránti szenvedély és a munka szeretete hajtotta, ahogy ezt ő maga fogalmazta meg: „A munka szeretete és lendülete fűtött, éreztem a felemelő érzést, amit a munka jelent számomra. Az akarat a legnagyobb erő a világon.”
A Taródi vár látványa azonnal magával ragad. A tornyok, falak és titkos alagutak mind egyedülálló élményt kínálnak. Taródi 1962-ben látogatott el a somoskői várhoz, amelynek kerek tornyai annyira megihlették, hogy eldöntötte, saját várát is ilyen elemekkel fogja gazdagítani.
A vár alapterülete körülbelül 4300 négyzetméter, és legmagasabb tornya 20 méter magas. A bejárathoz vezető úton egy 3 méter mély vizesárok felett ível át a felvonóhíd, amelyen keresztül az érkezők beléphetnek a vár területére. A híd mellett áll a 16 méter magas, 10 méter átmérőjű kaputorony, amelyet fél méter vastag kőfalak alkotnak. A torony öt szintjén rejtett csigalépcső kanyarog, amelynek tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra.
A várban lakórészeket is kialakítottak. Az északi lakórészben található a nagyterem, amelyet 19. századi bútorok, régiséggyűjtemény, valamint a vár építéstörténetét bemutató tablók díszítenek. A déli lakórész alsó szintjén egy régi szőlőprést helyeztek el, míg az emeleten lakóhelyiséget alakítottak ki. A várudvaron fürdőház és egy gondosan megtervezett kert is helyet kapott. A középen álló, 3 méter átmérőjű és 15 méter mély kút különleges építészeti megoldással készült: a kétfalú szerkezet között csigalépcső vezet le az aljára. Innen egy 10 méter hosszú, 70 centiméter széles és másfél méter magas titkos alagút indul, amely különösen izgalmassá teszi a helyszín felfedezését.
A Taródi vár könnyen megközelíthető, akár autóval, akár tömegközlekedéssel.
• Autóval: A vár közelében parkoló áll rendelkezésre, ahonnan pár perces sétával elérhető a bejárat.
• Tömegközlekedéssel: Az 1-es vagy 2-es busz a Lövérekig visz, onnan nagyjából 20 perces gyalogút vezet a várhoz. Az irányt táblák jelzik, így könnyen megtalálható.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!