FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
Itthon
Kirándulás a Kazinczy Emlékparkban, a nyelvújító egykori gyümölcsös kertjében
Kazinczy Ferenctől kapta nevét és általa lett ismert Széphalom, az egykor Abaúj és Zemplén vármegyék határán fekvő – ma Sátoraljaújhelyhez tartozó – település.
A festői szépségű terület, Kazinczy Ferenc egykori birtoka, örök nyughelye, valamint a klasszicista csarnok felépítésével emlékhelye is lett.
A nyelvújító 8 éves korában került a család alsóregmeci udvarházába, két év múlva a sárospataki kollégium diákja lett, majd teológiai, jogi tanulmányokat végzett. Személye már a magyar irodalmi élet központjának számított, amikor belekezdett saját otthonának építésébe a családjától neki szánt birtokrészen, amit Széphalomnak nevezett el. Itt élt 1806-tól haláláig családja körében.
Ezen a helyen vívta nyelvújító harcait, itt keletkeztek híres epigrammái, és más írásai. 1831-ben, 72. életévében a Zemplénben pusztító kolerajárványnak esett áldozatul.
Sírja szeretett Széphalmának különleges szépségű parkjában található, a Kazinczy család sírkertjében. Az emlékoszlop alatt nyugszik az író és felesége, Török Sophie, az oszlop körül pedig négy gyermekük, három unokájuk és az a szolgájuk, aki Kazinczyval együtt raboskodott Munkács várában. Legkisebbik fiuk, Lajos, Aradon szenvedett vértanúhalált a honvédsereg ezredeseként.
A Kazinczy halála után hamar romlásnak indult kúriát, bár volt rá szándék, nem sikerült megmenteni. Így helyén mauzóleumot emeltek Ybl Miklós korábbi tervét felhasználva, de azt Szkalnitzky Antal által módosítva. 1873-ra épült fel a görög templomokat idéző csarnok, ami 1876 óta fogad látogatókat.
Az oszlopos-timpanonos bejáraton át téglalap alakú belső térbe jutunk, amihez félköríves apszis csatlakozik. Körben a Kazinczy-ereklyék gazdag gyűjteménye őrzi múlhatatlan emlékét.
Szimbolikus lehet, hogy épp egykori gyümölcsöskertje helyén épült fel Radványi György Ybl-díjas építész tervei alapján A Magyar Nyelv Múzeumának modern épülete. A 2008-ban megnyílt intézményben három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem és egy korszerűen felszerelt előadóterem is helyet kapott.
Az emlékpark Széphalom belterületén, a közút mellett fekszik. A védett természeti érték területe 4,4 ha és 1976-ban az egészségvédelemre jelölte ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium.
A kert közepén ligetes, füves rész van, míg a keleti és déli szélén, több fafajból álló, vegyes korú és záródású állomány található.
Az emlékcsarnok déli oldalánál állt egy nagyon idős, csavarodott törzsű fehér akác, amelyet valószínűleg maga Kazinczy Ferenc ültetett saját kezűleg. A szájhagyomány szerint ezt Tessedik Sámueltől, az Alföld fásításának szorgalmazójától, az akác hazai elterjesztőjétől kapta, ezért a helybeliek Tessedik-fának nevezik. A fa 1996 nyarán rejtélyes körülmények között elégett, tuskója tönkrement. A Tessedik-akác sarja azonban már növekszik, az elégett fa egyik viszonylag épen maradt darabjából pedig Égerházy László szobrász készített műalkotást, amely a Kazinczy Emlékkertben megtekinthető.
Az emlékcsarnoktól a sírokig húzódó utat a tájba és a hangulathoz is kiválóan illő gyertyán fasor kíséri. Idős, 4 m körüli törzskerületű kocsányos tölgyek sorakoznak a szomszédos Kossuth-kert kiskapuja irányában.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Megnyitották az 580 millió forintból felújított Tessedik Sámuel Múzeumot Szarvason
A Tessedik Sámuel által 1791-ben építtetett épületet - amelyben az ország első mezőgazdasági iskolája működött - csaknem 250 négyzetméterrel bővítették is.
Itthon
