Jáki templom – a magyar középkor egyik legimpozánsabb temploma

A Vas vármegyei Ják község szívében magasodik a templom, amely már több mint nyolcszáz éve áll rendületlenül.

A Szent György-templom, közismert nevén Jáki templom, nem csupán egy építészeti remekmű, hanem valódi időkapu – egy hely, ahol a középkor lélegzete ma is érezhető a faragott kőoszlopok és boltozatok között.

Ha valaki csak egyszer szeretné átélni, milyen érzés belépni egy középkori szentélybe, aligha talál hitelesebb helyet Magyarországon, mint Ják.

Történet a falak között – A jáki apátság születése

A templom építése a 13. század elején kezdődött, és több szakaszban zajlott egészen az 1256-os felszentelésig. A munka többször is félbeszakadt, többek között a tatárjárás és az alapító halála miatt. A templomot a bencés rend építtette, és az évszázadok során számos jelentős restaurálás során igyekeztek az eredeti román stílust megőrizni.

Kívülről impozáns

A templom háromtornyú, hármas tagolású nyugati homlokzata monumentális látványt nyújt. A gazdagon faragott bélletes főkapu a magyar román kori szobrászat egyik főműve. Érdekesség, hogy a budapesti Vajdahunyadvár kápolnájának kapuja is e bejárat másolata.

A két homlokzati torony között található a pazar díszítésű főkapu, amely Magyarország leggazdagabban díszített késő román kapuzata. A belső rész két figurális dísze a bejárat két oldalát őrző oroszlán – sajnos csak az eredetiek másolatai. A bejárat feletti timpanonban a két angyal között trónoló Krisztus látható, míg a kapu homlokzatán Krisztus és a 12 apostol életnagyságú szobrai állnak. Sajnos csak Krisztus és a mellette álló két apostol feje eredeti, a többi áldozatul esett a török pusztításnak. A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó Madonna és az oroszlánnal küzdő Sámson szobrai állnak.

A templom méretei is lenyűgözők:
• Teljes hossza: 38,5 méter
• Belső hossza: 33,8 méter
• Külső szélessége: 20,5 méter
• Belső szélessége: 16,5 méter
• Tornya: 36 méter magas
• Falvastagság: 1,5–2 méter

A templom északi falában található egy ősi római kori tégla, amelyhez babonás hiedelmek is kapcsolódnak: a néphit szerint ha egy nő megkaparja, és a porát a szerelme ételébe keveri, boldog házasságra számíthat.

A templom kertjében, a nyugati oldalon egy kisebb, nyolcszögletű barokk épület is áll: a Szent Jakab-kápolna, más néven a rotunda. A 18. században épült kápolna letisztult homlokzatával és hagymaformájú sisakos tornyával különös hangulati ellenpontot képez a román főtemplom mellett. Noha későbbi kor szülötte, mégis szervesen illeszkedik a templom környezetébe, és valószínűleg temetkezési vagy kegyhelyként is szolgált a bencések számára. A kerítőfal, a templom és a kápolna együttesen különleges térélményt alkotnak – egyfajta zárt, szakrális világot, amely méltóságteljes nyugalmat sugároz.

Belülről megrendítő

A Jáki templom háromhajós, kereszthajó nélküli, bazilikális elrendezésű, keletelt épület. A főhajót és a mellékhajókat nyolcszögű pillérek választják el egymástól, amelyeket minden oldalukon oszlopok öveznek. A pillérek oszlopfői különösen értékesek: bimbós, gyöngysoros szalagok, stilizált növényi indák és sárkányalakok jelennek meg rajtuk, a román kori kőfaragás kimagasló példáiként.

A hajók boltozata eredetileg fakazettás mennyezet volt, amit a 19–20. századi restaurálások során korszerűsítettek. Az északi hajót bordás keresztboltozat fedi, amely a gótikus stílus hatását tükrözi. A főszentélyben és a toronyaljban középkori freskók töredékei is megmaradtak.

A belső tér összhatásában letisztult, de részleteiben gazdagon díszített. A keskeny, lőrésszerű ablakokon beszűrődő fény misztikus és áhítatos hangulatot teremt, amely kiemeli a román stílusra jellemző monumentalitást és szakrális erőt.

A templombelső egyik különlegessége a főúri karzat, amely a főbejárat fölé emelkedik. Az orgona mögötti falon látható lóherezáródású hármas ülőfülke az egykori kegyúr ülőhelye volt. Az orgonát 1902-ben Angster József és fia készítette Pécsett; hangszerként ma is működik, gyakran használják nyári hangversenyeken.

A bal oldali mellékszentélyben álló, 15. századi Mária-szobor egykor a Szent Jakab-kápolna főoltárán állt, a jelenlegi oltárképek 1705-ből származnak. A sekrestyében nyolc további 18. századi festmény található, amelyek tovább gazdagítják a templom belső művészi világát.

Restaurálások és változások

A templom története során több jelentős restauráláson esett át:
• 17. század: A villámcsapás által megrongált déli rész újjáépítése Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik. Ekkor épült a déli kertbe vezető ún. Folnay-kapu is.
• 1896–1904: Schulek Frigyes és Gyalus László vezetésével purista szellemű restaurálás történt, amely során jelentős bontásokkal és újraépítésekkel mélyreható változtatások történtek.
• 2018–2022: A templom teljes körű felújításon esett át, amely során a külső és belső részeket is restaurálták, valamint régészeti ásatásokat végeztek a környéken.

Látogatói információk

A templom ma is működő plébániatemplom, ugyanakkor látogatható műemlék is. A látogatók számára vezetett túrák is elérhetők, ahol a történelmi és művészettörténeti részletekről is bővebb információt kaphatnak.

A szentmisék rendje a következő: keddi, szerdai, csütörtöki és pénteki napokon 17.00, vasárnaponként 9.30.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!