Itthon
Tavasszal különösen érdemes felkeresni, amikor az erdő kizöldül, a patakok bővizűbbé válnak, és az egész környék sokkal elevenebbnek hat.
A tó a Bakonybél környéki erdőkben, a Somberek-séd völgyében fekszik, a Hamuházi-séd közelében. Elhelyezkedése önmagában is sokat hozzátesz a hangulatához: sűrű erdő, patakvölgy, csendes környezet és olyan táj veszi körül, amely inkább a nyugodt sétáknak és rövidebb túráknak kedvez.
A környék neve, Hubertlak, a vidék egykori vadászati múltját őrzi. Ez a terület régen fontos vadászhely volt, és az Esterházy család vadászkastélya is itt állt. A kastély felső, fából készült része 1967-ben tűzvészben elpusztult, de a hely neve fennmaradt, és ma már leginkább a tóval kapcsolják össze.
A Hubertlaki-tó nem természetes tó, hanem mesterségesen kialakított állóvíz. Az 1980-as években az erdészet völgyzáró gátat épített a patak vizének felduzzasztására. Az eredeti cél az volt, hogy vaditatót hozzanak létre, vagyis olyan vízfelületet, amely az erdei vadállomány számára is fontos lehet.
A gát mögött azonban rövid idő alatt kialakult az a kis tó, amely ma a Bakony egyik legismertebb természeti látványossága. A víz elöntötte a korábbi égerest, és bár a fák egy részét kivágták, több törzs a helyén maradt. Ezek a vízben fokozatosan elpusztultak, de csonkjaik és törzseik megmaradtak, ma is ezek adják a tó legjellegzetesebb látványát.
A Hubertlaki-tavat leginkább a vízből kiálló facsonkok miatt ismerik. Ezek a megmaradt fatörzsek teszik igazán különlegessé a helyet, és ettől különbözik a legtöbb hazai erdei tótól is. A látvány egyszerre szokatlan és nagyon fotogén, ezért a tó a természetfotósok egyik kedvelt bakonyi célpontja lett.
A hely különleges látványa miatt terjedt el a bakonyi Gyilkos-tó elnevezés is. A vízből kiálló törzsek sokakat az erdélyi névrokonra emlékeztetnek, még ha a két tó kialakulása teljesen eltérő is. A hasonlóság főként a látványban mutatkozik meg, és éppen ez tette ismertté ezt az elnevezést.
A Hubertlaki-tó nemcsak látványos, hanem természeti szempontból is érdekes hely. A patak hordalékot szállít a mederbe, így a tó lassan feltöltődik. Ez hosszú távon azt jelenti, hogy a nyílt vízfelület fokozatosan csökkenhet, miközben a mocsári növényzet, majd később a nedves talajú növénytársulások egyre nagyobb teret nyerhetnek.
Vagyis a tó mai képe nem állandó. Ez is hozzátartozik a jelentőségéhez: itt nem egy változatlan, végleges tájat látni, hanem egy olyan élőhelyet, amely természetes folyamatok hatására folyamatosan alakul.
A Hubertlaki-tó egész évben szép kirándulóhely, tavasszal azonban különösen jó választás. Ilyenkor az erdő friss zöldbe borul, a patakok vízjárása élénkebb, a környék pedig sokkal üdébb képet mutat, mint a szárazabb nyári időszakban.
A tavaszi hónapokban nemcsak maga a tó látványos, hanem a hozzá vezető erdei szakaszok is. A Hubertlak és a tó közötti patakparton tőzikés is látható, amely virágzás idején különösen szép. Tavasszal ez a környék egyszerre kínál szép természeti látványt és kellemes kirándulási lehetőséget, ráadásul a fényviszonyok a fotózáshoz is kedvezőek.
A tavaszi kirándulás mellett az is szól, hogy a környék ilyenkor még nyugodtabb, kevésbé terhelt, így a tó valódi hangulata jobban érvényesül. Ez a hely elsősorban a csendet, az erdei környezetet és a különleges látványt keresőknek lehet igazán jó választás.
A Hubertlaki-tó sokaknak elsőre a képekről lehet ismerős, de a hely jóval többet ad néhány fotónál. A környék erdei útjai, patakparti szakaszai és tisztásai miatt a tó egy rövidebb kirándulás részeként is kifejezetten jó úti cél.
A séta nem nehéz, ezért azok számára is jó választás lehet, akik könnyebb bakonyi túrát keresnek. A Hubertlaki-tó felé vezető út azért is kellemes, mert nemcsak a célpont szép, hanem maga a környezet is: az erdő, a völgy, a patak közelsége és a nyugodt táj együtt adják meg a kirándulás hangulatát.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!