Hármashegyi-tó, a Debreceni Erdőspuszta gyöngyszeme

Itthon

2022. május 30. Halász Gabi Péter Miklós

Megosztás:

Hármashegy, a Debrecentől mintegy 17 kilométerre fekvő terület nevét a szél alakította homokbuckákról kapta, amelyek olyan magasra tornyosultak, hogy már hegynek titulálták őket az emberek.

Debrecen környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. Az ország második legnagyobb városa melletti Erdőspusztán számos pihenőközpont található. Ezek közül a Hármashegy egy impozáns kilátóval és egy mesterséges tóval is büszkélkedhet.

A horgászok és a természetjárók körében is népszerű célpont a Hármashegyi-tó, melyet az 1970-es években mesterségesen hoztak létre a Zúgó-ér medrének kiszélesítésével a mélyen fekvő, egykoron lápos területen.

1 / 3

Hármashegyi-tó, a Debreceni Erdőspuszta gyöngyszeme

FOTÓ: Péter Miklós

Az erdőspusztai víztárolók kialakításának az egyike a Hármashegyi-tó. Több ilyen jellegű tó lett ebben az időszakban ásva az erdős-pusztán, mint a Halápi-to, a Bodzás-tó, a Fancsika-I.II.III, a Mézeshegyi-tó, a Szentannapusztai-tó, a Vekeri-tó, a Halápzugi-víztározó, és a Martinka mellett lévő víztározó.

Ezeknek a tavaknak a célja a Nyírségben felgyülemlő belvizek elvezetése tárolása volt, és turisztikai pihenő övezetek kialakítása, a városból kijövő, pihenni vágyó emberek számára.

2 / 3

Hármashegyi-tó, a Debreceni Erdőspuszta gyöngyszeme

FOTÓ: Péter Miklós

Ennek a célnak megfelelő és páratlannak mondható partnere a debreceni Zsuzsi erdei-vasút, melynek 1977-től végállomása is a Hármashegyi pihenő övezet.

A Hármashegyalja tanösvény is elvezet a mesterséges tó mellett, annak a 6. állomása, ahol a vizes élőhely számos védett növény- és állatfaját, a változatos élővilágát mutatja be.