Itthon
A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget – sikertelen üldözését követően végül – a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel.
Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át – erre utal az elnevezés is az olasz carneval helyett -, míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is.
A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is.
A teljesség igénye nélkül készítettünk listát Magyarország településeinek 2024-es farsangi programjairól, az események időrendi sorrendben szerepelnek.