Egyre szebb az Ördöglovas kastélya, a bajnai Sándor-Metternich kastély

Itthon

2020. december 17. Halász Gabi Horogszegi Tamás | NÖF

Megosztás:

Az Ördöglovas, ahogy Móricot nevezték, apja féltése miatt csak tizenhét évesen ült először lovon.

A bajnai birtokot Esztergom vármegye alispánja, Sándor Menyhért 1696-ban vásárolta meg, ahova 1720 táján vadászkastélyt építtetett. Sándor Móric édesapja halálakor örökölte meg az uradalmat. Az átépítés és a bővítés terveit Hild József építész készítette el, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett.

Az épület bejárati részét úgy emelte ki, hogy a homlokzaton görög mintára négy oszlopos portikuszt tervezett.

fotó © Horogszegi Tamás | NÖF

A kastély földszintjén ebédlőterem, biliárdterem, dohányzó, kártyaszoba, télikert és házikápolna volt, az emeleten pedig a grófi és grófnői lakosztályok sorakoztak.

Ott kapott helyet a gróf fegyver- és képgyűjteménye, a könyvtár és a vadásztrófeák. A belső termek díszítése Alessandro Sanquiriconak köszönhető, aki a milánói Scala díszlettervezője volt.

Az egykori vadászparkból angolpark lett, benne kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teleültetett pálmaházzal.

A gróf világhírű lovai fűthető uradalmi istállóban pihentek.

fotó © Horogszegi Tamás | NÖF

Sándor Móric 1850-ben Linzben, egy ugratás közben kiesett a kocsijából és fejét egy vasrácsnak ütötte. Pár nap múlva egy bécsi kaszinóban önkívületi állapotba került és tört-zúzott. Innen egy prágai elmegyógyintézetbe vitték.

Élete végén a birtokán élt lovas emlékeivel körülvéve, utolsó éveit pedig a döblingi elmegyógyintézetben töltött.

fotó © Horogszegi Tamás | NÖF

A II. világháború a kastély teljes lepusztulását hozta. Először tábori kórház lett belőle, majd szükséglakások kaptak helyet falai között. A szocializmusban a helyi termelőszövetkezet irodája volt itt, később pedig gépállomás.

A Nemzeti Kastélyprogram keretén belül „újjászületik”a bajnai Sándor–Metternich-kastély.

A kastély külső-belső felújításával párhuzamosan zajlanak a tájépítészeti munkák is. A belső terek elkészültével megkezdődik a kiállítások kialakítása is, amelyek a hercegi rezidencia épületének és a nagy múltú Sándor-Metternich családnak, kiemelkedő tagjainak a történetét mesélik majd el, a 21. századi ismeretátadási követelményeknek megfelelően, élményszerű módon.

A földszinten a kastély feltárt barokk falfestményei, valamint a kastélykápolna egykori felszerelését képező, iparművészeti remek miseruhák képezik a legfontosabb látványosságot. A kiállítás következő fókuszpontját gróf Sándor Móric kalandos élete adja, amelyben nem csak nevezetes lovas bravúrjait, a már életében hozzá kötődő legendákat, hanem gazdasági és kulturális tevékenységének érdekességeit is megismerhetik a látogatók.

A „női” szárnyban Pauline von Metternichről, mint a 19. századi közép-európai kultúrtörténet fontos személyiségéről szól a kiállítás három terme, ezen rész egyik fő attrakciója a sarokszalon korhű visszaállítása lesz.

Az Ördöglovas feleségét is úgy ismerte meg, hogy éppen az apjához vágtatott és a Sándor-palotához vezető lépcsőn átugratott Metternich Leontine hercegnő hintaja fölött.