Különleges újdonsággal készül húsvétra a veszprémi várnegyed: megnyílik a várfalsétány, és több olyan kert is látogathatóvá válik, amelyeket eddig nem lehetett bejárni.

Az ünnepi hétvégén így nemcsak a történelmi épületek és a városi panoráma vonzhatja a látogatókat, hanem a megújult, csendesebb elvonulásra is alkalmas zöldterületek is.

A Veszprémi Főegyházmegye tájékoztatása szerint a fejlesztésnek köszönhetően a Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont várja majd az érdeklődőket, a keleti kertben pedig Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon ülő Istenanya című alkotása, valamint az egykori vadgesztenyesor megmentett példányai teremtenek elmélyülésre hívó hangulatot.

A Nagyszeminárium és a Biró–Giczey-ház barokk udvara folyamatosan látogatható lesz, az Érseki Palota kertjét viszont csak vezetett várséták keretében lehet majd megismerni nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn. A beruházás a Veszprémi Főegyházmegye várhegyi megújításának része, amely nemcsak az épületeket érinti, hanem csaknem tízezer négyzetméternyi zöldfelületet is.

A fejlesztés egyik legfontosabb eleme az új várfalsétány, amely a várfal keleti oldalán, észak–déli irányban köti össze a különböző szinteken fekvő kerteket. Ezek között korábban nem volt közvetlen kapcsolat, így a most megnyíló útvonal új nézőpontból mutatja meg a várnegyedet.

A tájépítészeti tervezés során nemcsak új elemekben gondolkodtak, hanem a múlt értékeit is igyekeztek visszahozni. A szakemberek archív felvételek és ortofotók alapján dolgozták ki a kertkoncepciót, miközben részletesen felmérték a meglévő növényállomány állapotát is. Kiderült, hogy több idős, nagy méretű fa már korhadt volt, részben azért, mert a sziklás talajviszonyok miatt gyökérzetük nem tudott elég mélyre hatolni.

A tervezők ennek ellenére igyekeztek minél több értékes fát megőrizni. Külön figyelmet kaptak az idős vadgesztenyefák és a tiszafák, emellett 27 előnevelt fát is telepítettek a várnegyed kertjeibe. A napsütötte területekre olajfák kerültek, az Érseki Palota kocsifelhajtójánál pedig gömbtiszafák jelentek meg, amelyek a nyugati és keleti kertek több pontján is feltűnnek. A Szent György-kápolna előtt egy vörös tölgyet ültettek.

A megújult kertek növényvilága nemcsak esztétikai, hanem szimbolikus jelentést is hordoz. A fehér liliom a tisztaság, a béke és Szűz Mária jelképeként jelenik meg a bejáratoknál és a szobrok környezetében. A kis meténg az örök életet idézi, az illatos bazsarózsa szintén Mária-szimbólum, a harangláb pedig egyszerre utal Máriára és a Szentlélekre.

Húsvétkor tehát nemcsak egy új sétaút nyílik meg Veszprémben, hanem a várnegyed egy eddig rejtettebb, intimebb arca is feltárul a látogatók előtt.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek