Bor és történelem Tokaj-Hegyalján: látogatás Hercegkút pincesorainál

Itthon

2025. május 16. Halász Gabi Setéth Fazekas Hajnalka

Megosztás:

Tokaj-Hegyalja szívében, a Zemplén lábánál megbújik egy falu, ahol a dombok alatt bor pihen, a pincék falai pedig régmúlt idők titkait őrzik. Hercegkút, ez a csodálatos sváb eredetű község Sárospatak északi peremén, két domboldalba vájt pincesorával idézi fel múltját és ápolja hagyományait.

Hercegkút nem csupán egy falu a térképen. Egy történet, amit a föld mélyébe vájt pincék, a borospoharak peremén gyöngyöző aszúk és az évszázados hagyományokat őrző közösség ír nap mint nap.

A Gomboshegyi és Kőporosi pincesorok nemcsak Tokaj-Hegyalja jelképei, hanem a világörökség részei is – élő emlékművei egy nép kitartásának, a szőlőművelés hagyományának és a bor kultúrájának.

Borral és munkával írt történelem

Hercegkút hajdanán Trautsondorf néven volt ismert, és szorosan összefonódik a Rákóczi-szabadságharc utáni időszakkal. Miután a Rákócziak birtokait a Habsburgok elleni felkelés leverése után a királyi kincstár vette át, a területet 1716-ban Trautson herceg vásárolta meg. A vidék – a háborúk és a járványok nyomán – elnéptelenedett volt, ezért a herceg a Fekete-erdő (Schwarzwald) térségéből, a mai Németország nyugati részéről hívott sváb családokat az újrakezdéshez.

Az első telepesek 1750 körül telepedtek le. Bár kő- és faanyagot ígértek számukra a házépítéshez, azok késve érkeztek, így első menedékként a Gomboshegy oldalába vájták otthonaikat. A domboldali barlanglakásokból később egy egész pincesor fejlődött ki, ahol már nemcsak laktak, hanem terményt és bort is tároltak. A letelepedés után alig fél évszázaddal a szorgos munka eredményeként 543 hold szántóföldet hódítottak el az erdőtől.

A község 1876 után vált önállóvá, és a 20. század elején kapta mai nevét, Hercegkút – utalva a megalapító hercegre és a határában található Pogánykútra. A sváb lakosság hamar elsajátította a szőlőművelés és borkészítés mesterségét, s a hercegkúti vincellérek keresettekké váltak az egész borvidéken.

3 / 9

Bor és történelem Tokaj-Hegyalján: látogatás Hercegkút pincesorainál

FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka

Gomboshegy – szőlődombok mélyén őrzött kincsek

A Gomboshegyi pincesor Hercegkút déli részén található, a 37-es főút bejáratánál. Több mint 80 pince sorakozik négy sorban, háromszög-oromzatú homlokzatokkal, egységes stílusban, a domboldalba vájva. Ezek a pincék 10–40 méter hosszúságúak, egy-, két- vagy háromágú járatokkal, a riolittufába mélyítve. Az állandó 9–12 °C-os hőmérséklet és magas páratartalom tökéletesen alkalmas a tokaji borok – különösen az aszúk – tárolására és érlelésére.

A pincesor tetején 2004-ben egy kálvária és a Feltámadás kápolna épült, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a falura és a környező Zemplén lankáira.

Kőporos – macskaköves utcácskák és élő szőlőhagyomány

A falu északi, Makkoshotyka felőli részén fekvő Kőporosi pincesor más karaktert mutat. Itt 87 pince bújik meg macskaköves, kanyargós utcák mentén, nem olyan szabályosan, mint Gomboshegyen, hanem zegzugos, egymás fölé és alá épült rendben. A pincejáratok néhol több szintben futnak a föld mélyébe.

Történelmileg a Kőporosi pincesor fiatalabb, de egyes portálokon már 1825-ös évszám is olvasható. Az 1869–1887 közötti 3. katonai térképen jelenik meg először teljes kiterjedésében, ám valószínű, hogy már korábban is folyt itt szőlőfeldolgozás.

A 2010-es esőzések komoly károkat okoztak, de 2012-től kezdődően helyreállították a pincesort: új kőburkolatok, föld alá vitt kábelek, és a pincék 3D-s dokumentálása is megtörtént. A domb tetején játszótér, filagória és szalonnasütő is várja a látogatókat.

A pincesor új büszkesége a Világörökségi Élményközpont, amely 2023-ban nyitotta meg kapuit. Az interaktív, infografikai kiállítás bemutatja az aszúsodás folyamatát, a tokaji bortípusokat, valamint a sváb borkészítési hagyományokat. Emellett rendezvény- és kóstolótérként is funkcionál.

7 / 9

Bor és történelem Tokaj-Hegyalján: látogatás Hercegkút pincesorainál

FOTÓ: Setéth Fazekas Hajnalka

Bor, történelem és vendégszeretet egy helyen

A Gomboshegyi és Kőporosi pincesorok egyaránt nyitva állnak a látogatók előtt, egész évben bejárhatók, és több pincében családi borászatok működnek. Előzetes bejelentkezéssel vezetett túrák és borkóstolók is kérhetők. Az itteni borászok vendégszeretete legendás – egy pohár furmint mellett évszázadnyi történetek is kerekednek.

A faluban ma is élő sváb hagyományokat a helyi rendezvényeken, a nemzetiségi tájházban és az emlékhelyeken lehet leginkább átélni – például a II. világháború után elhurcoltak emlékére emelt szobornál, amely a közösség fájdalmas, de vállalt múltját idézi. 1945. januárjában a faluból 136 embert hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba – az ő emléküknek állít emléket a 2015-ben avatott emlékmű.

Kapcsolódó