A podsztyenás ház valójában a pletykaelejű vagy simléderes háztípusból alakult ki a 19. század első felében, no, de nézzük az elejétől.

A mai Békéscsaba a Kettős-Körös völgye és a Békés-Csanádi löszös síkság ÉK-i részén fekszik. Az első írásbeli adatok a településről 1332-ből származnak. A török megszállás idején Békéscsaba és a megye lakossága nagyrészt kihalt, a terület „újraélesztése” érdekében 1718-ban és 1723-ban szlovák családokat is letelepítettek a körzetben.

A Csabára érkező szlovák és magyar telepesek eleinte vesszőből font, sárral kitapasztott házakat építettek, majd a 18. század közepétől új háztípus, az úgynevezett simléderes vagy sipkás ház jelent meg. E házak már vert vagy vályogfallal épültek, és legfőbb jellemzőjük, amelyről nevüket is kapták az volt, hogy nádfedelük az utca felé félkörösen erősen előreugrott. A simléderes házak meglehetősen tűzveszélyesek voltak, így az 1830-as évek elején megtiltották építésüket, és a 20. század elejére csaknem teljesen eltűntek.

A 19. század közepétől kezdve a régi formát az úgynevezett podsztyenás ház váltotta fel.

Jellemzője, hogy a tetőszerkezet a ház utcai fala elé nyúlik ki, három fa, darulábas oszloppal megtámasztva. Az oszlopok közét derékmagasságig bedeszkázzák, kialakítva egy zárt előtornácot, amely Csabán a podsztyena nevet viseli.

A tornácon a fal alján rendesen fekete vagy kék színű sáv volt festve. Ott ahol eladó lány volt a háznál, ezen sávban a leány lúdtollal, ujja hegyével, ecsettel rózsákat s különösen tulipánokat festett.

1 / 3

Békéscsaba podsztyenás házai, a múlt élő emlékei

FOTÓ: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

FOTÓ: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország FOTÓ: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország FOTÓ: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

E háztípusok építése a 19. század közepére elavulttá vált és a gazdák – jómódjuk fitogtatására – már falazott oromzatú és oszlopú, klasszicizáló vagy barokkos elemeket viselő parasztházakat építettek.

3 / 3

Békéscsaba podsztyenás házai, a múlt élő emlékei

FOTÓ: Péli Magdolna | Csodálatos Magyarország

A lakóházak mindig hosszanti tengelyükkel merőlegesen épültek az utca vonalára. A podsztyenás házak alaprajzi elrendezése is jellegzetes: elöl van a podsztyena, utána következik az első szoba, pitvar, majd a hátsó szoba, melyből ajtó vezet a kamrába. A kamra után van a kocsiszín, végül az istálló és az ól.

Kapcsolódó

Az ősz színeiben fürdő békéscsabai Élővíz-csatorna

A mintegy 40 kilométer hosszú Élővíz-csatorna hol a Fehér-Körös eredeti ágában, hol mesterséges csatornában halad.