Alaptörvény-ellenes a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontja – tartalmazza az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján pénteken közzétett határozat.

Az Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott „kastélytörvényt” Novák Katalin köztársasági elnök küldte az Ab-hoz előzetes normakontrollra – olvasható az MTI közleményében. A „kastélytörvény” 2023. márciusi tervezete megteremtette volna a jogi kereteit annak, hogy Lázár János miniszteri határozattal ingyenesen átadhassa az állami kastélyvagyont, köztük az elmúlt években felújított, idegenforgalmi látványossággá alakított épületeket is.

A törvény a nemzeti vagyon körébe tartozó egyes vagyonelemek ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adására vonatkozóan határoz meg speciális, más törvényektől, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvénytől eltérő szabályokat. A törvény szerint állami tulajdonban álló, a kulturális örökség elemeihez tartozó kastélyok, kúriák, udvarházak az állam által ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adhatók bármely olyan természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely a törvényben meghatározott vállalásokat tesz. Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a törvény erejénél fogva a tulajdonszerzéstől számított 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.

A köztársasági elnök indítványa szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, ugyanis nem egyértelmű a törvény és más jogszabályok viszonya. Továbbá a törvény a kiemelten védett vagyon egy részére lényegesen enyhébb szabályozást állapít meg, mint a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény, amely az elidegenítést nagyrészt kizárja. A vizsgált törvény megengedőbb elidegenítési feltételei a köztársasági elnök indítványa szerint tartalmilag nem felelnek meg az alaptörvény nemzeti vagyon átruházásával kapcsolatos rendelkezéseinek.

Miután Novák Katalin köztársasági elnök nem írta alá törvényt, Lázár János nekiment a Sándor-palotának:

„Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét” – fogalmazott még decemberben a miniszter.

Az Alkotmánybíróság az ügyben az alábbi döntéseket hozta:

• A testület egyetértett a köztársasági elnök aggályaival, és a törvény mindegyik általa kifogásolt pontját megsemmisítette.
• A megsemmisített pontok főként az ingyenes tulajdonba adás lehetőségéről szólnak, a 99 éves vagyonkezelésről szóló paragrafusokra az Alkotmánybíróság vizsgálta nem terjedt ki.
• A testület a törvény általános első paragrafusát is megsemmisítette, melynek lényege, hogy az állam támogatja a magánjogi szereplők értékteremtő szerepét a kulturális örökség kezelésében. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó nem határozta meg pontosan, hogy milyen közcélból látja szükségesnek a magánjogi szereplők bevonását, és az a közcél másként miért nem valósítható meg.
• Az Alkotmánybíróság szerint az ingyenes tulajdonátadás csak kivételes eset lehet, célzottan meghatározott ingatlanok esetében, a törvény azonban ezt általános lehetőségként nyitotta volna meg bármely állami tulajdonú kastély esetében.
• Elfogadhatatlan, hogy a közcél érvényesíthetősége csak 99 évig garantált, utána az ingyenesen átruházott ingatlan feletti állami kontroll és közcél érvényesülésének garantálása végérvényesen megszűnik, hacsak az állam az épületet elővásárlási jogával élve vissza nem vásárolja.
• Azt is problémának találta az Alkotmánybíróság, hogy a törvény akár külföldi magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok garanciák nélküli tulajdonszerzését is lehetővé teszi.
• Alkotmányos elvárás, hogy egy nemzeti vagyonelem átruházásakor a pályázatok a közérdeknek megfelelően nyilvánosak legyenek; ezzel szemben a törvény szerint a miniszter egy személyben, mindenféle pályázat nélkül döntött volna.
• Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy létezik alkotmányos megoldás arra, amit a jogalkotó szeretne, de ennek törvényi szintű feltételrendszeren, eljárásrenden és kellő pontossággal meghatározott garanciákon kell alapulnia.

Lázár János új feltételekkel ismét nekifuthat a kastélymagánosításnak – amelyről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.