A vár építésének időpontját pontosan nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy a tatár dúlások utánra tehető és IV. Béla második honalapításával hozható összefüggésbe.

Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte, és eredetileg egy lakótoronyból állt. A várat felépítő Tomaj nemzetségtől IV. László 1282-ben szerezte meg a várat és egészen az Árpád-ház kihalásáig a mindenkori király tulajdona volt.

HIRDETÉS

A vár gyakran cserélt gazdát

Az Amadé család után a Drugeth családhoz került, majd Brankovics György vette át felette a hatalmat. A zavaros időknek Mátyás király sem vetett véget, ugyanis miután királyi birtokba vonta többször el is zálogosította a várat és környékét.

A 15. század is hasonlóképpen zajlott a vár birtoklását tekintve, ugyanis hol Ferdinánd király, hol János király birtokolta. A 16-17. század fordulóján végre pár év nyugalom köszöntött a várra és környékére. Hadászati szerepe azonban fokozatosan csökkent. A végső kegyelemdöfést I. Lipót király rendelete adta meg a várnak, melynek értelmében 1701-1702-ben berobbantották és lakhatatlanná tették.

1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg a várat. 1753-ban Péchy Gábor, királyi tanácsos vette meg a romos épületet és kisebb-nagyobb felújításokat eszközölt rajta neogótikus stílusban. 1890-ben a vár házasság útján a Zichyek birtokába került, akik egészen a II. világháborúig birtokolták, amikor állami tulajdon lett.

A vár régészeti feltárását 1963-ban kezdték meg

Fotó: Vajda János | MTI

Ezt felújítási munkálatok követték. Az egykori palotarészt turistaszállóvá alakították, melyet a ’90-es években bezártak.

2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban. A vár látványa megváltozott: két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 méter hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba. Az “oroszlánsziklán” egy sziklakijáró épült, a föld alatt összekötötték a vár pincéjét a borozóval.

2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki. Helyreállították a szárazmalmot, kilátót hoztak létre, és több történelmi tárlatot létesítettek. Így ásvány-, címer- és zászlókiállítás, pénzverde, kovácsműhely, egy teremben hadtörténeti eszközök bemutatója várja a látogatókat, illetve börtön és kínzókamra is.

Megközelítés:

Boldogkőváralja az ország északkeleti részén található a Zemplénben. Miskolc felől a 3-as, majd 39-es úton lehet megközelíteni. A település nyugati végét jelző tábla előtti utolsó, névtelen utcán kell északi irányba fordulni, ami a vár parkolójához vezet.

A vár az Országos Kéktúra egyik állomása, ha tömegközlekedéssel érkezünk a településre, akkor a Boldogkőváralja, arkai elágazás nevű megállóban érdemes leszállni, s onnan nyugati irányba indulva a Kossuth Lajos utcán az Országos Kéktúra K jelzésein, majd 150 méter múlva jobbra, a KL jelzésen haladva érünk a Boldogkői várhoz.

A vár egész évben látogatható, de évszakonként változó nyitva tartási idővel, így érdemes tájékozódni az aktuális időpontokról.