Itthon
A zalai dombok között megbúvó gyöngyszem, a Gébárti-tó
Több mint 30 hektáros vízfelületével, rendkívüli természeti környezetével mágnesként vonzza a pihenni és kirándulni vágyókat.
Nevét egy hajdani középkori településről, Gébártról kapta. Már az Árpád-korban lakott hely volt, erről tanúskodnak az előkerült edénytöredékek, ám az a falu keletebbre feküdt a mainál. Zalaegerszeg városrészei között Gébárt okleveles említése a legkorábbi: 1211-ben írták alá azt a pergament, melyben II. András két hűséges szolgálójának adományozza királyi várbirtokainak egyikét, a ligetes, bokros Gébártot. A falu sorsa a későbbi évszázadokban összefüggött más városrészekével: a 15. század közepétől Neszelével együtt említik, 1899-ben vele együtt csatolták Kaszaházához, majd Gébárt 1938-ban kivált, hogy Andráshida része lehessen.
A Gébárti-tó mellett egyébként őskori maradványokra is bukkantak régészek.
fotó © Darabos Róbert | Csodálatos Magyarország
Az Andráshida, Ságod és Neszele városrészek hármas határán elterülő hangulatos, frissítő vizű Gébárti-tó partja nyáron kirándulókkal, horgászokkal , fürdőzőkkel teli meg.
A tél csendes, de varázslatos időszakában is érdemes ellátogatni a Gébarti-tóhoz.
fotó © Darabos Róbert | Csodálatos Magyarország
A patkó alakú tó kialakítása 1976-ban kezdődött és 1979. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek.
A tó körüli területen sétautak vezetnek, félszigetén szabadtéri strand található, továbbá egy kutyastrand is kialakításra került. Környéke az elmúlt évek során kedvelt pihenő-és szabadidő övezetté vált.
fotó © Darabos Róbert | Csodálatos Magyarország
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Felújítják a Göcseji Falumúzeumot és fejlesztik a Gébárti-tó partját
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében 200 millió forint értékű fejlesztés kezdődött el a Göcseji Falumúzeumban.
Itthon
