A várpalotai Thury vár karácsonyra hangolt ünnepi díszben tündököl

Várpalota erődítménye Thury Györgyről, a törökverő várkapitányról kapta nevét.

Az erődítményt valószínűleg az 1440-es években kezdtek el építeni, bár egyes teóriák szerint István király létesítette, hogy fehérvári tartózkodása alatt ott pihenhessen. Erre azonban semmiféle korábbi írásos bizonyítéka nincs.

Palota neve csak 1397-ben, 1400-ban, majd 1409-ben fordult elő először az oklevelekben, Palota várát pedig az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye említi először, amely elrendeli az 1439 óta épült várak lebontását, öt várral azonban kivételt tesz, s ezek közül az egyik a Castrum Palota.

Mint ahogy építésének pontos ideje, úgy a tény sem bizonyított, hogy Mátyás király is járt a vár falai között, sőt, a legenda szerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására.

Az erősség, amely a török háborúk idején királyi végvárként fontos hadászati szerepet töltött be, nevét Thury György várkapitányról kapta, aki 1566 nyarán sikeresen visszaverte a túlerőben lévő törökök ostromát.

Legközelebb, csak 1593-ban tudták elfoglalni a törökök a várat, ekkor – kisebb megszakításokkal – 94 évig volt török uralom alatt. A kuruc háborúkban a vár jelentősen megrongálódott, a Rákóczi szabadságharc után végleg elveszítette hadászati jelentőségét. A vár 1687-től teljesen 1890-ig a Zichy család tulajdonában állt, akik rengeteg fejlesztéssel barokk kastéllyá alakították át. Az 1990-től a Nemzeti Örökség részét képező épületegyüttes.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!