A török háborúk idején – királyi végvárként – fontos hadászati szerepet töltött be a Várpalotán magasodó erődítmény.

Egy 1397-ben kelt oklevélben Palotaként emlegetik azt az épületet, melyet Újlaky Miklós négy sarokbástyás erősséggé alakíttatott át feltehetően 1440-ben, a munkálatok 1480 táján fejeződtek be.

HIRDETÉS

A nemesi család egészen a 16. századig uralta a palotát, ami a török időben többször cserélt gazdát, és funkcióját tekintve is átalakult, végül végvári szerephez jutott. Új tulajdonosai a Podmaniczkyak  1548-ban a kincstárral együtt belekezdtek a vár átépítésébe. Az átalakult végvárat Thury György 13 évig hősiesen védte az ellenséggel szemben. Végül 1593-ban török kézre került, és ez az állapot közel 100 évig fenn is maradt.

1 / 6

A várpalotai Thury-vár, az egyik legépebben fennmaradt középkori erődítményünk

FOTÓ: Gyöngyösi Judit

FOTÓ: Gyöngyösi Judit FOTÓ: Gyöngyösi Judit FOTÓ: Gyöngyösi Judit FOTÓ: Gyöngyösi Judit FOTÓ: Gyöngyösi Judit FOTÓ: Gyöngyösi Judit

A vár végleges felszabadulására 1687-ben került sor, miután a leromlott állapotú várat és a hozzá tartozó birtokot a Zichy család vehette használatba, s a 18. században barokk várkastélyt varázsoltak belőle.

A gyors fejlődést azonban a Rákóczi szabadságharc megtörte, minek következtében lerombolták a vár két északi tornyát. A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszítette hadi jelentőségét.

Az 1990-től a Nemzeti Örökség részét képező épületegyüttes, legutóbbi nagyszabású felújítása 2013-ban fejeződött be. A vaskos falakkal övezett udvarból nyíló földszinti termekben található helytörténeti kiállításon a környék életét követhetjük nyomon a kőkortól napjainkig. Az első emeleten az impozáns népművészeti gyűjtemény közel 100 hazai népviselettel nyűgözi le a látogatót. A kiállítás különlegessége, hogy az öltözetek mellett a tájegységek jellegzetes népi bútorzatát és szőtteseit is bemutatja. Az egyenruha-történeti tárlat a honfoglalástól napjainkig hordott katonai viseleteket sorakoztatja fel.

3 / 6

A várpalotai Thury-vár, az egyik legépebben fennmaradt középkori erődítményünk

FOTÓ: Gyöngyösi Judit

2013 májusában újból megnyitotta kapuit a várban a Magyar Vegyészeti Múzeum. A nemcsak  Magyarországon, de a közép-kelet-európai térségben is kuriózumnak számító kiállításon a kémia kialakulásáról, a vegyészet fejlődéséről, illetve a vegyipar és a hozzá tartozó speciális berendezésekről tájékozódhatunk.

A Bányásztörténeti Gyűjtemény az épület nyugati szárnyában kapott helyet, ahol a bányászat történetéről kapunk átfogó képet. Számos mozgó, szemléletes makett segítségével megismerhetjük a szén felszínre kerülésének és további felhasználásának folyamatát.

6 / 6

A várpalotai Thury-vár, az egyik legépebben fennmaradt középkori erődítményünk

FOTÓ: Gyöngyösi Judit

A várhoz több legenda is kötődik: az egyik szerint maga Mátyás király is járt a várban, az Újlaki-család vendégeként. Ennek emlékére Újlaki-várként is szokták említeni. Arról is regélnek, hogy 1476. december 11-én a várban tartózkodott Beatrix a Mátyással kötendő esküvője előtti napon és készült fel a nagy eseményre, és a koronázására.

Kapcsolódó

Tés ipartörténeti műemlékei, a holland típusú szélmalmok

Egykoron négy szélmalom vitorláiba kapott bele a bakonyi szél, azonban mára csak kettő, a Helt és az Ozi malom idézi a múltat.