A Tündérkapu égre néző ablakai a Nagy-Strázsa-hegyen

A Tündérkapu sziklaablakait csipkézett kőgerendák, szűk sziklahidak hálózzák be.

A Kis-, és Nagy-Strázsa-hegy a Pilis északi és egyben legnyugatibb részén, Dorog és Esztergom között, 233 méter, illetve 303 méter magasságba emelkedik. A monda szerint nevük Esztergom 1595-ös sikertelen ostromához kötődik, amikor Mansfeld Károly elfoglalta és erős őrséget, vagyis strázsákat állíttatott oda.

A Nagy-Strázsa-hegyhez közeledve már messziről kivehető egy hatalmas sziklaboltozat, a 290 méter magasságban található és délnyugat felé tekintő Tündérkapu, ami nem más, mint a Strázsa-barlang látványos előcsarnoka.

A barlang kialakulása a termálforrások tevékenységével hozható összefüggésbe. A lehulló csapadékvíz a kőzetrepedések mentén a mélybe szivárgott, s minél mélyebbre került, annál jobban felmelegedett. A lezökkent kőzettömbök határán, a törésvonalak mentén aztán újra feláramló meleg vizes, többnyire kénsavas oldatok jelentékeny oldó munkát végeztek. Ilyen hévízfeltörések hozhatták létre 1–2 millió évvel ezelőtt a környék barlangjait. A Strázsa-barlang előcsarnokának hatalmas gömbfülkéit, kioldásait is a hévizek alakították ki.

A sziklaboltozatnak több, égre néző ablaka is van, amelyet keskeny sziklahidak, csipkézett kőgerendák hálóznak be. Hatásuk olyan, mintha föld és ég itt tényleg összeérne. Az ősi időkben talán az ilyen mágikus átjárón, vagyis Tündérkapun keresztül közlekedhettek a mesebeli lények is világaik között.

Környezetének modern kori története is különleges, mivel közel száz évig katonai lőtérként funkcionált, ezért szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. Egyedülálló növényvilága és barlangjai miatt a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett területei közé tartozik.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!