Apc meseszép bányatava nem valódi tengerszem, azonban kristálytiszta vize vetekszik a gleccserekből létrejött hegyi tavakéval, ezért is ragadt rá az Apci tengerszem elnevezés.

A tengerszem, a Wikipedia leírása szerint, valamely hegységben kialakult, általában kis édesvizű tó. A tengerhez nincs köze, legfeljebb annak tiszta vize és emiatt gyakorta kék színe miatt mutat rokonságot vele. Az elnevezés a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas-tó lengyel nevéből (Morskie Oko) származik, annak tükörfordítása magyarul.

A Mátra lábánál, a Zagyva folyó völgyében, és annak ártere mentén fekvő Apc tavacskája azonban emberi tevékenységnek, vagyis a bányászatnak köszönheti a létét: az 1870-es évektől jó minőségű andezitet bányásztak ott, amit útépítésre használtak.  A bányát a Szent-Ivány család nyitotta a falu határában 1875-ben, a kitermelés 1960-ig működött.

1 / 9

A tavasszal is ragyogó Széleskői-tó, avagy Apci tengerszem

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A csapadék- és talajvíz töltötte bányagödröt az 1960-as évektől eleinte a helyi és a környékbeli fiatalok látogatták, számos legenda szól arról, hogy mely fiatalember melyik kiszögelésről ugrotta a leglátványosabb fejest a vízbe, így imponálva a parton sikongató lányoknak. Igazán ismertté a ‘70-es években vált: ekkoriban már osztálykirándulásokat is szerveztek ide, s az ország távolabbi részein is elterjedt a híre.

5 / 9

A tavasszal is ragyogó Széleskői-tó, avagy Apci tengerszem

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A bányatavat és a környező erdőket 1995-ben minősítették helyi jelentőségű természetvédelmi területnek. A tó vize mély, partját hatalmas, meredek sziklák ölelik körbe, de jó időben a természetbarátok, különösen a környékbeliek előszeretettel a partra heverednek, hogy egy kellemes pihenőt tegyenek.

7 / 9

A tavasszal is ragyogó Széleskői-tó, avagy Apci tengerszem

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A magas sziklaszirtekre is érdemes óvatosan felmászni, hiszen a kilátás csakugyan páratlan. A sziklák mentén egy nehezebben járható úton egészen körbe is lehet járni a tavat, ám csapadékos időben ez a csúszósság miatt nem ajánlott.

A túrázókon és pihenni vágyókon kívül egy másik csoport is előszeretettel látogat a bányatóhoz: a búvárok. A nagy mélységű, tiszta vizű tengerszem rendszeresen vonzza a merülni vágyókat.

9 / 9

A tavasszal is ragyogó Széleskői-tó, avagy Apci tengerszem

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

Megközelítés:
A 21-es útról Apc felé kell lekanyarodni. Apcra beérkezvén az „Y”-nak is nevezhető kereszteződésben térjen le balra a főútról Jobbágyi felé. A településről kiérve, csakhamar egy kő talapzaton álló kereszthez ér az út. Itt jobbra kell fordulni a földes útra. Száraz időben fel lehet menni autóval csaknem a tóig. Esős idő után, amikor a talaj át van ázva, célszerű itt hagyni az autót, és inkább gyalog menni tovább.

Autóval a kereszttől kb. 5-10 perc alatt juthatunk fel, lassú tempóban. A tó előtt lesz egy elágazás, ahol jobbra kell fordulni, s innen már valóban pár perc csak a parkoló. Innen, az erdei ösvényen lehet bejutni a tóhoz.

Kapcsolódó

Kishartyáni Kőlyuk-oldal: mesebirodalom Salgótarján mellett

A 300 méter hosszú és 30-40 m magas kőzetfal legmeredekebb részén található üreg egy lazább üledék kimosásával keletkezett, melyet mesterségesen mélyítettek tovább.