A szlovák-magyar államhatáron emelkedő középkori erőd: Somoskő vára

Itthon

2021. február 15. Halász Gabi Máthé Zoltán | MTI

Megosztás:

Salgótarjántól nem messze, a Medves-vidék egyik vulkanikus kúpját koronázza meg Somoskő erődítménye.

A műemlék története a 13. századig nyúlik vissza, és az évszázadok viharai nem kímélték a várat: végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, majd a Rákóczi-szabadságharc végén, királyi parancsra tovább rongálták.

Amilyen izgalmas éveket tudhat maga mögött a vár, olyan érdekes a története a trianoni békediktátum idején, után. Ugyanis az első világháborút követően a falut és a várat is Csehszlovákiához csatolták.

Itt jön a képbe Dr. Krepuska Géza, a lelkes lokálpatrióta fül-orr-gégész orvosprofesszor, akinek több mint 2000 holdas birtoka és bazaltbányái voltak Somoskő, illetve Somoskőújfalu határában, de trianon után elvesztette területeit, hiszen azok 1920. június 4-től egy másik országhoz tartoztak.

Ekkor szólt közbe a véletlenek sora, amiről ugye azt mondjuk, hogy nincsenek. Ugyanis a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angol tisztje Budapesten súlyosan megbetegedett, és Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégészét, Dr. Krepuska Gézát ajánlották számára a biztos gyógyulás zálogaként. Krepuska megoperálta és kikezelte a tiszt, állítólag gyógyíthatatlan betegségét, majd rávette, hogy a bizottság tisztjei kiszálljanak a helyszínre, és megnézzék a két falut. Hosszas diplomáciai tárgyalások után olyan döntés született – csodák csodájára – aminek alapján 1923. április 23-án Genfben a Népszövetség Tanácsa visszacsatolta Magyarországhoz az érintett két települést és a környékbeli bányákat. A tényleges birtokbevétel hivatalosan 1924. február 15-én történt meg, ezért ezt a napot a helyiek minden évben a Hazatérés Napjaként ünneplik meg.