A soproni Tómalom, melyet körbeölel már a tavasz
Valamikor az 1400-as évek végén alakították ki a mai Tómalmot Sopronnál, bár a legendák szerint már a rómaiak korában is voltak a területen tavak.
A Kellner-patak vize a Kistómalom nevű előtóba kerül, majd a völgyzárógát zsiliprendszerén túlfolyó víz jut el a Nagytómalomba. Ezen kívül a Nagytómalom vízutánpótlást kap még a csalánkerti források lefolyásából és a Tómalom területén levő fúrt kutak elfolyó vízéből.
A mai Tómalom a gazdag és befolyásos polgár, a többszörösen megválasztott városbíró és polgármester, Herb Kristóf hivatali működésének idejében létesülhetett az 1470-es, 80-as években, és ő lett annak az első bérlője.
1822-ben Mühl Konrád volt a molnár, akinek nevéhez kötődik az első nyilvános fürdő létesítése 1842-ben. 1859-től egy posztócéh tulajdonolta a tavat, majd 1918-ban a Soproni Városszépítő Egyesület vette meg fürdőtelep létesítése céljából. 1920 és 1922 között Schneider Ferenc építész tervei alapján építették meg a strandfürdőt, melyet 1930-ban Hárs György építész tervei alapján tovább bővítettek.
A II. világháborúban Tómalom fürdőt lebombázták. 1945 őszén a tómalmi épületegyüttest, tehát a szállót, a strandépületeket, a villákat és a Posztós Ipartársulat műhelyépületét, a volt malmot egy szovjet alakulat téli szállásnak foglalta le. A háború után újjáépítették a fürdőt, de a malom teljes mértékben elpusztult.