A 460 méter magas Várbérc déli oldalán emelkedett a markazi erődítmény, melynek pusztulása a török hódoltság idejére tehető.

Eger és Gyöngyös között félúton fekszik Markaz, a Mátraalja bájos települése, melynek nevét először az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben említik, első birtokosai a Kompoltyak voltak. A török hódoltság után az egész környék elnéptelenedett, az újranépesítés 1742-ben zajlott, a 40 betelepülő család döntő többsége szlovák volt.

A természeti és épített értékek egész tárháza fedezhető fel a településen, Markazon található például Magyarország településen belüli legnagyobb szintkülönbsége, illetve az ország legnagyobb Szent Korona Emlékműve.

Kereszt a falu fölött, ahonnan a várig tartó kálvária indul. Háttérben a Markazi-tó.

fotó © Kiss Béla Gábor | Csodálatos Magyarország

Épített értékei közül a Markazi vár a legrégebbi, melynek maradványai a falu központjától másfél kilométerre fekszenek.

A várat feltehetően az Aba-nemzetség Kompolthy-ágából származó II. Kompolt Pál nevű fia építtette az 1270-80-as években. Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt, fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.

A téglalap alakú építmény keleti és nyugati oldalfalának maradványa 32 méter hosszú, déli és északi fala, pedig 25 méter. A keleti fal vastagsága 2, magassága, pedig 6 méter lehetett, a többi fal, amely meredekebb hegyoldalra épült, 180 centiméteres volt. Az északi rész falait – ahol a bejáratot kialakították – ma már a romtörmelékek teljesen eltakarják.

fotó © Kiss Béla Gábor | Csodálatos Magyarország

A várfalakat a középkorban szokásos módon mészhabarcsba „forrón” építették. A forró mészhabarcs, a helyben bőven található kőből épült falakat betonszilárdságúra fogta össze. Ezért még ma is dacol az idő pusztításával s még romjaiban is hirdeti az utókornak a történelmi múltat.

fotó © Kiss Béla Gábor | Csodálatos Magyarország

A várfalak északkeleti-délkeleti és délnyugati oldalát kívülről 8-10 méter széles, 3-4 méter mély – ma már nagyrészt romokkal feltöltődött – sáncárok vette körül.

fotó © Kiss Béla Gábor | Csodálatos Magyarország

A vár pusztulása feltehetően a török betöréseknek köszönhető, az 1570-es évektől az okiratok már csak lerombolt palota, illetve várromként emlegették. Ősi köveinek nagy része szétszóródott a környékére, főként a meredek völgybe, ahonnan falusi építkezések házainak alapjaiba, és útépítkezésekhez hordták el.

A vártól gyönyörű kilátás nyílik az egész környékre.

fotó © Kiss Béla Gábor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

5 várrom a Mátrában, melyek kövei évszázadokról regélnek

A Mátra hazánk egyik legnépszerűbb turistacélpontja, útvonalai, fenséges panorámát nyújtó hegycsúcsai, bájos települései mesébe illőek.

Kapcsolódó

A Mátra legnagyobb várromja a vulkáni hegycsúcson magasodó siroki vár

A Bükk és a Mátra erdeinek határán, a Vár-hegy tetején magasodó vadregényes erődítményt egy sziklatömb belsejébe vájták és tetejére építették elődeink.