Van, ahol a település több pontján is szemet gyönyörködtető kompozíciókkal hívják fel a figyelmet az ünnepre.

A tavasz hangulatát, a húsvét örömét tükrözik Drávaszerdahely és Siklós ünnepi dekorációi, melyek a járvány ellenére is színessé varázsolják a Húsvét előtti böjti időszakot.

HIRDETÉS

A húsvéthoz, amely a legrégibb és legjelentősebb keresztény ünnep, számos népszokás, szimbólum kötődik, melyek eredete, jelentése akár réges-régre is visszanyúlhatnak. A szokásoknak egy része a pogány eredetű természet-ünnepekre eredeztethető. Így a tavasz és a természet újjáéledése  összekapcsolódott a húsvéttal, tehát húsvéti népszokások, nem mások, mint a pogány, természetet-köszöntő jelképek egybeolvadása a vallási tartalommal.

Hazánkban a húsvét főbb jelképei a tojás, a barka, a nyuszi, a csirkék és a bárányok.

Györkő Zsombor Drávaszerdahelyen és Siklóson készített fotókat a húsvéti dekorációról, és töltötte fel a CsodalatosMagyarorszag.hu oldal hivatalos Facebook-csoportjába, ezek között válogattunk.

Drávaszerdahely

A húsvéti nyúl a termékenység szimbóluma. Németországból került át a magyar kultúrkörbe, pontos magyarázatot azonban a kutatók sem tudnak arra adni, miért vált a húsvét jelképévé, és miért éppen a nyúl hozza az ajándékot.

Siklós

A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenek előtt az élet szimbóluma. Húsvéti jelképként először a 17. század elejéről említik. A keresztény vallásban a feltámadó Jézust jelképezi. A tojás az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelenti.

Kezdetben nem festették a tojásokat, ma is csak Európára jellemző a piros szín, ami Jézus kiömlött vérét jelképezi. A pirosnak ráadásul védőerőt is tulajdonítottak.

Kapcsolódó

Egy kisváros nagy vára, a Siklósi vár

Hazánk legdélibb városa Siklós, Dél-Baranya és a Dráva-medence természeti, történelmi és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése.