A Duna barokk ékszerdoboza, Vác

Itthon

2020. július 28. Halász Gabi Ikóné Marosi‎ Enikő

Megosztás:

Írott források már a 11. századtól említik, így ezer év történelmét rejti a Dunakanyar városa.

A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében.

A középkorban megépült a váci vár, amelyre nagy szükség volt, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadi események mindig érintették. Az 1241-es tatárjárás idején a mongolok felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

A Hegyes torony, a középkori városfal legészakibb saroktornya. Ez a torony és a városfalrészlet a tatárjárás után újjáépített középkori város egyetlen fennmaradt emléke.

fotó © Ikóné Marosi‎ Enikő | Csodálatos Magyarország

A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, de a 18. század második felének meghatározó püspökei, Migazzi Kristóf és Althann Mihály, folyamatosan fejlesztették a várost.

A Nagypréposti Palota és a katona és oroszlán szoborcsoport

A Nagypréposti Palota már az 1700-as években kanonoki ház volt, ebben lakott a mindenkori nagyprépost, a püspök helyettese. A katona és az oroszlán az I. világháborús emlékmű egyik szoborcsoportja.

fotó © Ikóné Marosi‎ Enikő | Csodálatos Magyarország

A Városháza a világi barokk legjelentősebb váci emléke.

Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdő állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani.

fotó © Ikóné Marosi‎ Enikő | Csodálatos Magyarország

1764-ben Mária Terézia ebben az épületben szállt meg családjával

A műemlék épület két kis középkori házból áll, amely a török kiűzése után a püspöki palotaként működött. 1802-ben Chazár András itt alapította meg az ország első siketnéma intézetét és azóta is e nemes célt szolgálja.

fotó © Ikóné Marosi‎ Enikő | Csodálatos Magyarország

A városépítő püspök, Migazzi Kristóf szobra a Konstantin téren, a székesegyházzal szemben

fotó © Ikóné Marosi‎ Enikő | Csodálatos Magyarország

A ’40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai.

A Szentháromság oszlop 1750-1755 között készült. A homokkő szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért hálából állították a túlélők.

fotó © Ikóné Marosi‎ Enikő | Csodálatos Magyarország

1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is.

Használóinak fehér öltözéke után a nép Fehérek templomának nevezett el.

Az 1994. év szenzációja volt a templomtorony alatt, kívülről nyíló kripta feltárása. Bejárata két évszázadon át be volt falazva. A templom felújításakor véletlenül bukkantak rá, s amikor felnyitották kiderült, hogy a katakombaszerű helyiségek 262 koporsót rejtenek. Kiszáradva, természetes módon mumifikálódva, de megmaradtak díszes halotti öltözetükben a holttestek is.

fotó © Ikóné Marosi‎ Enikő | Csodálatos Magyarország

1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette.